Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NÉMETH ZSOLT, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
2802 pártatlansága min dvégig biztosítható legyen. Ezeket a döntéseket az alap kezelő szervezete fogja végrehajtani. A javasolt módosító passzusok zöme egyébként éppen ezt érinti, és éppen annak érdekében, hogy a végrehajtás mechanizmusa a közvetlen politikai befolyástól mindvég ig mentes maradjon. Az alap jelenlegi forrásai a határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával bővülni fognak. Így a határon túli magyarok támogatására szánt támogatások mennyisége ezzel az átalakítással a tervek szerint nem csökken. Fontos szempontnak tartjuk azt, hogy itt, a törvényhozásban a tervet a tervvel, tényt a ténnyel hasonlítsuk össze, s ne előlegezzen senki a terv végrehajtása során már alacsonyabb teljesítést - ezzel Lengyel képviselő úrra kívántam reagálni, ahogy az elha ngzott a külügyi bizottság ülésén is , így a határon túli magyarok támogatása véleményünk szerint élvezni fogja a korábbi elkötelezettséget. Az alap átalakítása nem érinti a szaktárca határon túli célokra fordított előirányzatait, amelyek beépülnek a tárc aköltségvetésekbe. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolására a törvény a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.t jelöli ki. Teszi ezt annak érdekében, hogy a je lenleginél nagyobb források legyenek mozgósíthatóak gazdasági célokra. Mindezek alapján a kormánypárti képviselők úgy látják, hogy az alap átalakításáról szóló javaslat igenis megfelelő módon adaptálja a határon túli magyarok számára folyósított magyar áll ami támogatások rendszerét a megváltozó helyzethez. Ezért javasoljuk, hogy a parlament a vita után fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi véleményt Németh Zsolt képviselő ú r, a bizottság elnöke ismerteti. NÉMETH ZSOLT , a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a felügyelő miniszter úrnak nem sikerült még a parlamenti bizottsági vé leményeket se meghallgatni egy olyan fontosságú kérdésben, mint a határon túli magyarok ügye. Úgy vélem, hogy ez a fajta intenzív figyelem a kormány részéről, illetőleg a miniszter úr hozzáállása rendkívül jól demonstrálja a kormányzat határon túli magyaro kkal kapcsolatos politikáját. Úgy vélem, hogy legalább a parlamenti bizottsági véleményeket illendő lenne meghallgatni, minimális elvárás egy miniszter részéről. Ehhez képest már azt nem is merem gondolni, hogy esetleg a parlamenti pártoknak vagy az ellenz éki képviselőknek a véleményére a kormányzat ebben a kérdésben odafigyelne. (Kovács Tibor: A bizottságban is megfogalmazódott ez a vélemény?) Úgy fogalmazott a miniszter úr, hogy 17 év belpolitikai acsarkodástól immúnis kiemelt nemzeti ügy a határon túli m agyarok kérdése. Azt kell mondanom, hogy ha ez lenne ennek a kormányzatnak a határon túli magyarok kérdése, akkor talán, mondjuk, egy ilyen súlyú vitára, amikor a velük való kapcsolattartás alapvető irányairól tárgyalunk, talán őket illett volna meghívni; a határon túli magyarok, ha már nem szólhatnak hozzá, legalább itt ülhetnének valamelyik páholyban. De ha nem sikerült a határon túli magyarokat ide meghívni, mint ahogy ezt láthatjuk, talán azt el lehetett volna érni, hogy ezt a normaszöveget juttassák má r el a határon túli magyarokhoz, hogy kimondják a véleményüket róla. A hét végén végighívtam több első számú határon túli vezetőt, nem kapták meg, teljesen meglepte őket, hogy a magyar parlament kedden délelőtt egy ilyen súlyú kérdésben fog vitát folytatni . Ha a kormányzat komolyan veszi azt, szemben bizonyos erőkkel, akik a fától nem látják az erdőt, hogy ők nem az erdőt akarják letakarítani, akkor azt gondolom, hogy meg kellene tisztelni a határon túli magyarokat azzal, hogy egy elemi egyeztetési mechaniz must működtet a kormányzat velük.
