Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2758 tényekre, nyilatko zatokra. A törvényjavaslat ugyanis kimondja, hogy a közvetítői eljárás lezárulását követően indult bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő vagy joglemondó nyilatkozatára. Az indokolás sem ad kellő magyarázatot arra, hogy elsősorban a sértett miért nem hivatkozhat ezekre a tényekre. Úgy gondoljuk, hogy az eljárásnak ebben a v onatkozásban is elsősorban a sértett érdekeit kellene szolgálnia. Ez a rendelkezés pedig éppen a sértett igényének érvényesítését nehezíti meg. Harmadszor: azt is fontosnak tartanánk, hogy a törvényjavaslat erősítse meg a közvetítői eljárásban létrejött me gállapodás végrehajthatóságát. A törvényjavaslat ugyan kimondja, hogy az eljárásban született megállapodás közokirat, azonban előírja, hogy a közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kivált ására nem alkalmas. Úgy véljük, hogy a megállapodás akár olyan közokirat is lehetne, amely alapján közvetlenül lehetne végrehajtást vezetni az elkövető kötelezett vagyonára. Összességében tehát jó és támogatható javaslatnak tartjuk a mediáció lehetőségét a büntetőeljárásában, a fenti kérdésekben azonban megnyugtató válasz vagy a tervezet módosítása szükséges. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőcsoportunk támogatja a törvényjavaslat elfogadását, megjegyezzük viszont azt, hogy a törvénynek már 2006. március 22én meg kellett volna születnie; nem pótolta a törvény megszületését az a szabály, amit a büntetőeljárási törvénybe iktattuk. Valójában ennek a törvénynek az elfogadása az, amely teljesíti a nemzetközi kötelezettséget, pontosabban az Európai Unió Tanácsának a határozatát ezzel a törvénny el fogjuk teljesíteni, és egy körülbelül féléves, a hatálybalépését tekintve még ennél is hosszabb késedelemben szenved ez a jogalkotás. Ezzel együtt is természetesen a törvényjavaslatot támogatjuk, nemcsak azért, mert európai uniós kötelezettség ennek a t örvénynek a megalkotása, hanem valóban mi is úgy látjuk, hogy a sértettek érdekeit, a sértettek jogait tudná segíteni, jó szándékkal támogatni ez a törvény, ha a sértettek felismerik ezt a lehetőséget. A törvényjavaslattal szemben van néhány kételyünk, és azt kell mondjam, hogy itt a plenáris ülésen az általános vitában mind a Hankó Faragó Miklós képviselőtársam által, mind a Karsai képviselőtársam által felvetett aggályokat, véleményeket megfontolandónak tartjuk. Kezdem ott, hogy valóban, nekünk is szöget ütött a fejünkbe az, hogy miért a pártfogó felügyelői rendszerre, a pártfogó felügyelői hálózatra telepíti a törvény ezt a közvetítői szerepet. Elfogadható, hogy a pártfogó felügyelői hálózat egy olyan, mondjuk úgy, hogy közszolgáltató intézmény, amely még további igazságügyi feladatokat láthat el, tehát ilyen értelemben jogos az, hogy a pártfogó felügyelői szolgálatot egy ilyen feladattal megbízzuk. Az a szempont azonban, amit Hankó Faragó Miklós felvetett, hogy itt valóban sok esetben jogi végzettségűnek, sőt ő úgy fogalmazott, szakvizsgázott jogásznak kellene lenni ahhoz, hogy kellőképpen el tudja végezni ezt a feladatot, ez mindenképpen megfontolandó. Egyetlenegy szakaszt idéznék a törvényből, amit érdemes önöknek is figyelembe venniük. A törvény a 13. §ában a megállapodás tartalmáról ír, és a (3) bekezdés azt írja, hogy a megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. Ráadásul később arról szól a törvénynek ez a rendelkezése, hogy a megállapodást tartalmazó irat közokirat. Talán ez lesz az első olyan a magyar jogtörténetben, hogy nem jogvégzettek közokiratot szerkesztenek. Lehet, hogy ez túlzás talán, mert
