Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2759 nyilván ott az anyakönyv, tehát tisztában vagyok azzal, hogy vannak bizonyos hatósági iratok, amelyek közokiratnak minősülnek, de mindenesetre, ahogyan fogalmazott Hankó Faragó Miklós, hogy kontradiktórius szerepben vagy legalábbis ehhez hasonló szerepben közokirat szerkesztését nem jogvégzett személyek végzik. Én nem emlékszem ilyenre, ha tudnak, segítsenek abban, hogy vane ilyen. Persze, tudom, megint csak vannak kivételek, választottbíróságban is van olyan, amikor a választottbíróság például nem jogász végzettségű személyekből áll, de annak más funkciója van . Én úgy látom mindenesetre, hogy itt - mivel kifejezetten büntetőeljárást helyettesítő intézményről van szó - valóban megfontolandó, hogy jogvégzett személyek lássák el ezt a feladatot, és akkor már ebből adódik, hogy nem tudjuk az egész pártfogó felügyel ői hálózatra rátestálni ezt a közvetítői feladatot, hanem bizony itt más válogatási szempontoknak kell megfelelni. Majd egy későbbi felszólalásban a kereszténydemokrata frakció szónoka el fogja mondani, hogy ő még tovább megy egy gondolattal - bocsánat, ho gy elmondom az álláspontját, de mivel módosító javaslat formájában benyújtotta, ezért ezt ismerem , ő azt gondolja, hogy például ezzel a korlátozott közokirattal azonos tartalmú közokirat lehetne vagy azonos erejű, érvényű közokirat lehetne, mondjuk, egy ügyvéd által szerkesztett vagy közjegyző által kibocsátott közokirat. (19.00) Ez a két szerv is, tehát akár az ügyvédek is, akár a közjegyzők is alkalmasak arra, hogy bizonyos ügyekben előttük közvetítői megállapodás jöjjön létre. Egy kicsit ahhoz hasonlítanám a helyzetet, hogy a polgári eljárásban is ismerünk perben született egyezséget és peren kívüli egyezséget is. Valójában itt, amikor azt engedélyeznénk, hogy például ügyvéd által szerkesztett okirat, magánokirat vagy egy közjeg yző által szerkesztett közokirat pótolja ezt a megállapodást, akkor egyfajta peren kívüli lehetőséget biztosítanánk. A fogalom egy kicsit zavaros, mert a közvetítői tevékenység eleve a büntetőeljáráson kívüli tevékenység, de ettől függetlenül az, hogy az i gazságügyi szervezetrendszerhez telepíti ez a törvény ezt a megállapodást, ezzel egy kicsit, mondjuk úgy, hogy közjogiasítja ezt a megállapodást. De ez a fogyatékossága, vagy legalábbis a törvénynek ezek a rendelkezései nem olyan súlyúak, hogy emiatt ne tu dnánk támogatni. Pusztán javasoljuk megfontolásra azt, amit Hankó Faragó Miklós és Karsai képviselő úr is mondott. Tényleg, ezek olyan szempontok, amelyeket a sértettek érdekében törvénybe lehetne foglalni; valóban, a távollétében is lehessen ilyen megálla podást kötni. Túlságosan merev, didaktikus szempontnak tűnik, hogy a sértett és az elkövető mélyen egymás szemébe nézve írják alá ezt az okiratot. Ennek semmi értelme nincsen. Valóban, ma már, amikor a büntetőeljárásban is jogi képviselők képviselik akár a sértettet is, vagy természetesen a védelem oldalán is jogi képviselők vannak, nem feltétlenül kell előírni ezt a személyes jelenlétet. Igazából csak a büntetőeljárás tárgyalási szakasza az, amelyben a sértett meghallgatása nem mellőzhető. A törvényjavasla thoz egy módosító indítványt fogunk benyújtani. Az a szempont, hogy ne feltétlenül kelljen személyesen megjelennie a sértettnek, ez motivált bennünket, amikor egy olyan módosító javaslatot fogunk benyújtani, aminek az a lényege, hogy ha már egy ilyen közve títői eljárásban megállapodtak a felek arról, hogy ilyen módon reparálják a sértett kárát, sérelmét, akkor utána már az aláírásnál nem kell feltétlenül együttesen jelen lenniük, hanem akár különkülön is vagy egy későbbi időpontban is aláírhatják. Ugyanis alapvetően az a lényeg, hogy van egy közös, egybeeső akaratuk, amit okiratba foglalnak, nem feltétlenül szükséges az, hogy egyszerre írják alá. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Összefoglalva, képviselőcsoportunk néhány apró módosító indítvánnyal együtt támogatja a törvényjavaslatot. Furcsa lesz, amit mondok, a módosító indítványok hiányában is támogathatónak tartjuk a törvényt. Elsősorban azért, mert ez egy olyan új intézmény, aminek a bevezetését mindenképpen egy idő után felül kell vizsgálni, hogy jól sikerülteke a szabályai. Tehát, ha nem lenne európai uniós jogi kötelezettségünk bevezetni ezt az intézményt, akkor inkább azt mondanám, hogy kísérleti jelleggel vezessük be ezt a mediációs intézményt. Most azt, hogy kísérleti jelleg, inkább a szabályozá sra értem, hogy kísérleti jelleggel alkossa meg az Országgyűlés ezt a törvényt, és amikor már értékelhetők a tapasztalatok, egy vagy két év múlva
