Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER (MDF):
2757 Sajnos, az időm nagyon rövid volt ahhoz, hogy bővebben elm ondhassam, még jó néhány érvem lesz, esetleg bizottsági ülésen majd szívesen kifejtem. A törvényjavaslatot maximálisan szükségesnek tartjuk, maximálisan támogatjuk, és úgy gondolom, hogy ez az egyetlen módosítandó eleme nem keresztülvihetetlen a javaslaton úgy, hogy annak esetlegesen megtörne a koncepciója. Mindemellett a javaslatot támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Karsai Péter képviselő úrnak, MDF. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, el nök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenképpen üdvözlendőnek tartjuk, hogy a tárgyban önálló törvényjavaslat készül, ami figyelembe veszi uniós és más nemzetközi kötelezettségeinket, valamint az e tárgykörrel kapcsolatos társadalmi elvárásokat. Meg kell azonb an jegyezni, hogy a törvényjavaslat egyéves késéssel került az Országgyűlés elé. 2005 novemberében tárgyalta a parlament a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslatot. (18.50) Az akkori törvényjavaslat és a kapcsolódó büntetőeljárásmódosítás is utalt már a mostani javaslat megalkotásának fontosságára. Akkor is szóvá tettük, hogy a sértettek, áldozatok kárenyhítése és az ezzel összefüggő mediáció nem működhet az erről szóló önálló jogszabály nélkül. Nem értjü k, hogy miért kellett egy évet várni a törvény megalkotásával. Tisztelt Országgyűlés! A sértettek és áldozatok kártalanításán túl fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek azzal a kényszerrel, hogy enyhébb megítélésre, kedvezményekre a büntetőeljárásban csa k akkor számíthatnak, ha megfelelő kárenyhítést nyújtanak a sértettek, áldozatok felé, vagy visszaszolgáltatják azok vagyontárgyait. Az eljárás egyik célja az elkövető ösztönzése arra, hogy nyújtson a sértettet megillető, megfelelő kártérítést akár közvetl enül az áldozatnak vagy az áldozat családjának, akár az államnak a már kifizetett kárenyhítés megtérítéseként, vagy szolgáltassa vissza a korábban az áldozat tulajdonát képező, bűncselekménnyel megszerzett dolgokat, amelyek a nyomozás során nem kerültek el ő. Fontosnak tartjuk, hogy a kiszabott büntetés mellett legyen meg - idézőjelben - az ára annak is, hogy az elkövető az adott bűncselekménnyel mekkora kárt okozott. A törvényjavaslat megteremti a jogszabályi lehetőséget arra, hogy ezt az árat az elkövető m egfizesse, egyben érdekelt is legyen abban, hogy a reparáció az áldozatok felé megtörténjen. Nemzetközi tapasztalatok szerint ez az egyik leghatékonyabb út a jóvátételre, hiszen általában - főleg vagyon elleni bűncselekmények esetén - nem a megbüntetés a s értett elsődleges célja. Összességében a javaslat támogatható, ugyanakkor meg kell jegyezni néhány hiányosságot. Először: a törvényjavaslat nem teszi lehetővé az eljárás lefolytatását a sértett távollétében, sőt bizonyos esetekben kifejezetten előírja az e lkövető és a sértett együttes jelenlétét, például a megállapodás aláírásánál. Akár az elkövetett bűncselekmény jellege, akár az elkövető magatartása, akár a sértett személyes félelmei indokolhatják, hogy a sértettnek ne kelljen személyesen részt vennie az elkövetővel történő egyezkedésben. Sokak által hangoztatott és jól ismert történet, amikor a sértettnek az elkövetők és nem ritkán családtagjaik gyűrűjében kell várakoznia a bíróság folyosóján a tárgyalások során. Hasonló helyzetet teremt a törvényjavaslat is. Úgy gondoljuk, lehetővé kellene tenni, hogy akár a teljes eljárás lefolytatható legyen a sértett személyes jelenléte nélkül, jogi képviselője részvételével akkor, ha a sértett ezt kifejezetten kéri. Másodszor: aggályosnak tartjuk azt is, hogy ha a tör vény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően a sértett további igényérvényesítéssel él, vagy éppen a megállapodás betartása érdekében kénytelen bírósági eljárást indítani, akkor nem hivatkozhat a közvetítői eljárásban elhangzott