Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2756 szabályozásra szükség lehet, és ez fontos lehet. Ennek az indokoltságát teh át nem lehet eléggé alátámasztani. Röviden szólnék a javaslatnak arról az egyetlen momentumáról, amivel én ebben a formájában nem teljes mértékben tudok egyetérteni, és szívesen venném, hogyha lehetne ezen módosítani egy esetleges egyeztetést követően, mer t a közvetítői tevékenység ellátására vonatkozóan a törvény 3. §ának (1) bekezdése a pártfogó felügyelői szolgálatra - az igazságügyi hivatalon keresztül - egyértelműen a pártfogó felügyelőket jogosítja fel és teszi egyúttal a kötelezettségükké is. Rögtön azzal szeretném kezdeni, hogy a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan csak kiváló jelzőket lehet használni. Egy nagyonnagyon fontos intézmény halt el évekkel ezelőtt, folyamatosan a magyar joggyakorlatban, amely intézmény újraélesztése néhány évv el ezelőtt több fontos jogszabálymódosítással megtörtént, és a pártfogó felügyelők egészen kiváló munkát végeznek. Ezt én az elmúlt években személyesen is tapasztalhattam, és a statisztikákkal is alá tudjuk támasztani. Kiváló szakemberek dolgoznak ott. Az onban a közvetítői eljárás egy kontradiktórius eljárás, amely kontradiktórius eljárásnak az a lényege, hogy az önként ebbe az eljárásba bocsátkozó feleknek a törvényi feltételeknek megfelelő ügyben le kell folytatni egy egyeztetést. Ebben az egyeztetésben alapvetően jogi képviselettel rendelkezhetnek a felek. A gyakorlat azt mutatja Európaszerte, hogy fognak is rendelkezni, hiszen szükségük van arra, hogy ügyvéd képviselje őket, akár az elkövetőről van szó, akár a sértettről van szó, a jogi érdekeik védelm e érdekében erre szükség van. Ebben a kontradiktórius eljárásban egy aktív közreműködésre van szükség. Amíg a sértett a büntetőeljárásban alapvetően passzív szerepet játszik, ebben az eljárásban aktív szerepe lesz. És nyilvánvalóan fontos érdeke, hogy a sz ámára fontos következmények létrejöjjenek, azaz egy számára megfelelő egyezség szülessen. Nagyon fontos garanciális szempontból, hogy ha egy büntetőeljárási aktust váltunk ki, azaz helyettesítjük a büntetőeljárást az esetek egy részében, vagy a büntetőeljá rást megelőzően egy nagyon fontos cselekménysorra sor kerül, akkor ebben megfelelő felkészültséggel rendelkező szakemberek vegyenek részt. Ezen megfelelő felkészültség kapcsán, miután a törvény nagyon helyesen az egyébként büntetőeljárásbeli egyéb szereplő ket, a bíróságot, az ügyészséget, a nyomozó hatóságot a törvény erejénél fogva kizárja - és ez egyébként mindenhol így is szokott lenni, és ez így helyénvaló is , azt problémás dolognak tartom, hogy az általában jogi végzettséggel egyébként nem bíró, ilye n típusú eljárásokban részt nem vevő pártfogó felügyelőknek kelljen ezt a nagyon felelősségteljes feladatot ellátniuk. Nem a jóhiszeműségekben és egyéb dolgokban kételkedem, hanem azt gondolom inkább, hogy egy olyan túlzott terhet teszünk rá juk, amely tehertől részben talán megszabadíthatnánk őket, hogyha hasonlóan az egyébként a polgári jogban működő közvetítői tevékenységhez, akár az igazságügyi hivatal által vezetett névjegyzéken szereplő ügyvédek közül lehetne őket kiválasztania az igazsá gügyi hivatalnak, bármilyen módon, az ábécésorrendtől kezdve sok szempont szóba jöhet. Nyilván nem a törvény feladata, hogy ezt szabályozza, de a névjegyzékben szereplő ügyvédekkel lenne célszerű ezt a feladatot elvégeztetni. Hiszen egyébként abban az eljá rásban, amely több meghallgatásból, egyeztetésből, okiratok esetleges beszerzéséből, de megvizsgálásából mindenképpen áll, és az eljárás vége egy lehetséges megállapodás megkötéséből kell hogy álljon, ha főszabály szerint a gyakorlat majd azt mutatja, hogy a két fél képviseletében ügyvédek fognak részt venni, akkor helyes, ha jogi szakvizsgával rendelkező, felkészült szakember ül középen, aki megpróbálja ezt a közvetítői tevékenységet elvégezni. Én úgy gondolom, hogy koncepcionálisan nem sérülne a törvényja vaslat, hogyha ezzel az elemmel kiegészítenénk. Én úgy gondolom, hogy egy jelentős terhet vennénk le a pártfogó felügyelői hálózatról, nekik bőven van munkájuk így is, és ez nagyon fontos. Valószínűleg költségmegtakarítást lehetne elérni, hiszen nem az áll ami gépezetet mozgatjuk teljes egészében, csak azt az igazságügyi hivatalt bízzuk meg a statisztikaiadminisztratív feladatok ellátásával, amelyik ezt biztosan meg is tudja tenni, és képes is erre.
