Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. NAGY ANDOR (KDNP):
271 A harmadik, ami miatt azt mondom, hogy ez a költségvetési törvény átláthatatlan, a következő. A költségvetésben számos olyan tétel van, amelyhez a tárca nem is nagyon szólhat hozzá. Említettem már az EUtársfinanszírozás átcsoportosítását, de itt szerepeltetik az úgynevezett termékdíjvisszaigénylést is, ami úgy történik, hogy valójába n az APEH szedi be, a központi költségvetésbe folyik be, de a tárca költségvetéséből történik a visszaigénylés. A második általános szempont az úgynevezett maradékelv, ahogy említettem, az tovább növeli a bizonytalanságot, hiszen a tárca csak arra koncentr ál, hogy hogyan tud működni, és nagyon kevés pénze marad arra, hogy a tényleges ágazati és a szakmai feladatokat érvényesíteni tudja. Ez a vízügyben meglehetősen kritikus, maga az ÁSZjelentés is ír arról, hogy nincs elegendő pénz arra, hogy például a harm adfokú árvízvédelmi készültséget megoldják. A harmadik általános szempont, amelyet szóba hoznék, az EUs elvárások érvényesítése. Az ágazati célok finanszírozásánál az EUs kötelezettségek kapnak elsősorban prioritást. Ezért a nemzeti programokat finanszír ozó előirányzatok évről évre háttérbe szorulnak. (15.50) Valójában az uniós támogatások nem kiegészítik, hanem felváltják a hazai fejlesztéseket. Ezért mondtam azt már korábban is, hogy nem látszik, hogy lenne magyar környezetpolitika. Most az általános sz empontok után térjünk át az egyes konkrét részterületekre! A nemzeti környezetvédelmi program IIvel kezdeném, amely egy, a 2003 és 2008 közötti időszak középtávú környezetvédelmi stratégiai terve. Ez a környezetvédelmi program a középtávú gazdaságpolitika i tervvel összhangban készült, és mindösszesen 2100 milliárdos forrásigényt tartalmaz. Ezek a forrásigények azonban sajnos a költségvetésbe nem tudtak beépülni, 2005ben mindösszesen 262 milliárd forintot tudtunk erre a célra fordítani. Ezért tehát azt leh et mondani, hogy a környezetvédelmi célok, amelyeket ebben a nemzeti környezetvédelmi programban megfogalmaztunk, nem tudnak érvényesülni. Melyek ezek a célok? Például gazdasági növekedés és szociális jólét, úgy, hogy közben csökkenjenek a környezetterhek. Ilyen cél például akár a levegőtisztaság védelme, akár a vízminőség, a vízbázisok védelme, a hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, a kármentesítés, a természeti értékek védelme. Mivel nincs elég pénz ezeknek a céloknak az elérésére, valójában ki lehe t jelenteni, hogy a programban megfogalmazott célok jelentős része ezért nem is tud teljesülni. Mindössze a GDP 2,2 százalékát fordíthattuk közvetlen környezetvédelmi beruházásokra, úgy, hogy a nemzeti környezetvédelmi programnak a fejlesztési kiadásait va lójában négyötöd részben EUs kötelezettségvállalások alkották. A másik részterület, amelyre szeretnék kitérni, az intézményrendszer, az ezzel kapcsolatos átszervezés, a reformok ügye. 2002 és 2006 között a tárcánál valójában három “reformot” is végrehajto ttak. Az első még 2002ben indult el, a Budapest Economics Kft. készített egy tanulmányt arról, hogy milyen módon lehetne a környezetvédelmi irányítást megreformálni. Túl azon, hogy ez a tanulmány elég sokba került, valójában a megállapításaiból nagyon kev eset tudtak megvalósítani. Nagyon leegyszerűsítve azt szerették volna elérni, hogy egy kis minisztérium legyen, amely szabályozással foglalkozik, magukat az intézményeket pedig középirányító szervezetekhez tették volna be. Ez a reformfolyamat azonban valój ában 2003ben le is zárult. A következő reform 2005ben volt, tehát abban az évben, amelynek a költségvetését vizsgáljuk. Itt pozitívumként mindenképp ki lehet emelni azt, hogy létrejöttek a zöldhatóságok, és megvalósult az egyablakos rendszer. A reform kö vetkező lépése már idén történt meg, amikor közigazgatási szakemberek helyett politikai kinevezetteket vittek oda a minisztériumhoz. Megszűnt többek között a Környezetvédelmi Hivatal, a területi szerveknél pedig jelentős leépítések történtek. Nincs szerenc séje a szakmai igazgatásnak, ugyanis alig volt olyan év, amikor hagyták volna őket nyugodtan dolgozni. Vállalatvezetői tankönyvek írják, hogy ha egy szervezetet meg akarunk bénítani, annak két hatékony módja van: az egyik az átszervezés, a másik pedig a kö ltöztetés -
