Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP):
272 átszervezésben a minisztérium nagyon jól áll. Ez az egész intézményi reform, amely a tárcánál történt, valójában olyan egy kicsit, mint egy kirakós játék; kirakós játék abban az értelemben, hogy ideoda rakosgatnak embereket meg szervezeteket, újabb és újabb neveket találnak ki szervezeteknek, és még mielőtt kiderülne egy új szervről, hogy nem működik, gyorsan meg is szüntetik, vagy éppen átszervezik. Legyen erre példa a 2002. év: akkor egy új középirányító szervet hoztak létre, az OKTVFet, ez volt a központi eleme az akkori reformelképzeléseknek, majd 2005ben meg is szüntették. A területi szervek munkatársai hat éve nem tudnak nyugodtan dolgozni, a személyi ellátottság valahogy mindig csökken. Ahogy említettem már, az ÁSZ különösen kritikusnak látja a harmadfokú árvízi védekezés helyzetét. A harmadik részterület, amelyre szeretnék kitérni, a Vásárhelyiterv. Még Medgyessy Péter mondta azt 2002ben, hogy 2004ben befejezzük a Tisza és mellékfolyóinak teljes körű árvízvédelmi rendszerét. Ez nemho gy nem történt meg, egyesek véleménye szerint lehet, hogy húsz évnek is el kell telnie ahhoz, hogy a Vásárhelyitervben figyelembe vett építmények elkészüljenek. 2005ben 8 milliárd forint lett csak előirányozva a Vásárhelyiterv végrehajtására, úgy, hogy 2004ből 6,165 milliárd forintot maradványként figyelembe tudtak venni, de ebből 6 milliárd forintot nem használtak fel, mindösszesen tehát csak 8 milliárdot; a tárca tájékoztatása szerint azért, mert ezek olyan pénzösszegek, amelyeket szerződésekben leköt öttek, és jövőre, illetve az azt követő években fogják majd azokat kifizetni. Ha a Vásárhelyitervnek az első fázisa már elkészült volna, nem kellene helyreállításra és kártalanításra annyi pénzt költeni, amennyit költünk - csak a 2006. árvízi védekezés 20 milliárd forintba került , ezért a Vásárhelyitervvel kapcsolatos minden takarékosság elfogadhatatlan és egyben ésszerűtlen is. Végezetül a KÖVICE megszüntetésére térnék ki. Itt egy 1,2 milliárdos fejezetről van szó - ez a rövidítés a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzatot takarja. Ezt olyan célra használta a minisztérium, hogy gyakorlatilag a KÖVICE kapcsán rendelkezett olyan mobil pénzekkel, amelyeknek a segítségével be tudott avatkozni a gazdaságba, és olyan kedvező folyamatokat tudott indukálni, amelyek jót tettek Magyarország környezeti állapotának is. Ezt a KÖVICEt 2005. január 1jén megszüntették, jobban mondva: átcsoportosították területfejlesztésre, mert az európai uniós pénzek megnyeréséhez szükség volt önrészre. Összegzésképpen tehát azt tudnám mondani, hogy a zárszámadási törvényt nem tudjuk elfogadni, mert továbbra is hiányzik egyrészt a költségvetési ráfordítások és az intézményi átalakítások szakmai megalapozása, ezért aztán valójában nem olcsóbb, hanem drágább környezetvédelmi igazgat ás jön létre. Nem tudjuk elfogadni másodszor azért, mert az ÁSZ célvizsgálatának megállapításait nem építették be a zárszámadásba sem, harmadrészt pedig azért, mert hatékony reform helyett hosszú távon drága, megszorító csomag megalapozását elősegítő zársz ámadást terjesztettek elénk, képviselők elé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik, és megadom a szót Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszonynak, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2005. évi zárszámadását áttekintve meg kell állapítanunk, hogy a költs égvetés végrehajtása során a társadalompolitikai prioritások figyelembevételével teljesültek a szociális területre vonatkozó kiadások. Az államháztartási kiadások megoszlását tekintve jelentős részt fordítottunk a jóléti funkciókra, ezen kiadások aránya a GDP 31,7 százalékát tette ki, az előző évi közel 30 százalékhoz képest. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentés megállapítja, hogy bár a dokumentum átláthatósága nem, ám külső és belső összhangja és pontossága
