Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz):
2691 lenne szabad feladni annak az esélyét, hogy valamely ügyekben mégiscsak lehet közös szempontok alapján közös nevezőket találni. A frakciónk, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége elkötelezett abban, hogy ha van erre fogadókészség, akkor ezt tisztességesen csináljuk végig. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, fr akcióvezető úr. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki reagálni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Mikola István frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, ugyancsak napirend előtt kíván szólni: “ Merre tartanak az ágylábak?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném elöljáróban elmondani, hogy régen felismertük az együttműködés kényszerét, csak nem tudjuk sajn os gyakorolni. Az egészségügy a legnagyobb közéleti paradigmává vált napjainkban, és megéltük azt a helyzetet, hogy frusztrált a beteg, frusztrált az orvos, frusztrált az önkormányzati szakember, frusztráltak a kórházigazgatók, senki nem tudja, hogy mi tör ténik, hiszen a dolgok a fejük felett, körzők, vonalzók segítségével művi tervezéssel történnek. Azt is szeretném elmondani, azért adtam ezt a blikkfangos címet a napirend előtti felszólalásomnak, mert megint ágylábakban gondolkodik a kormány. Megint ágylá bakban. Egyszer már kudarcot vallott egy ilyen program. Az egészségügyben a teljesítmény, a kapacitás, a struktúra, a működésnek az alapegysége nem az ágyláb és nem az ágy, hanem az ellátási eset. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Sokat beszéltünk errő l, mégsem sikerült ennek a megközelítésnek érvényt szereznünk; most megint struktúrát vonalzóval, körzővel tervez a kormány, és nem ellátási esetekben, hanem megint ágylábakban gondolkodik. Azt szeretném - és itt kihasználva az előttem szólóknak a konszenz usteremtő indítványát , ha ezt a talán még nem irreverzibilis károkozást, amit a kormány az egészségügyi úgynevezett reformprogrammal elkövet, ezt még korrigálhatónak látván sikerülne azokat a korrekciókat megtenni, amelyektől megnyugodna a beteg, megnyug odna az önkormányzat képviselője, a polgármesterek, megnyugodnának a kórházigazgatók, és egyáltalán, valamilyen minimális társadalmi támogatást lehetne az egészségügy reformjának adni. Mert társadalmi támogatás nélkül és pénz nélkül nem lehet egészségügyi struktúrát és egészségügyi működési módot váltani. És szeretném elmondani, és arra használnám a hátralevő három percemet, hogy mik lehetnének egy olyan közmegegyezésnek az alapvonalai, amelyek mentén érdemes lenne tényleg vitát nyitni. Egyetértettünk a vál asztási kampányban abban a kérdésben, hogy új struktúrát és új működési módot alkotni csak a népegészségügyi trendekre alapozva lehet. Abban is egyetértettünk, hogy ezeket a népegészségügyi trendeket regionális bázison kell vizsgálni, valid megbetegedési, halálozási, születéskor várható átlagos élettartam, csecsemőhaladóság és egyéb trendeket kell felvenni, hiszen az országban régiók között óriási különbségek vannak a népegészségügyi alaphelyzetet tekintve. Ha ÉszakkeletMagyarországot látom, Szomáliához ha sonló viszonyokat találok, hogy ha mondjuk, a budapesti XII. kerületet vagy NyugatMagyarországot, akkor európai közösségi megbetegedési, halálozási arányszámokat látok. Abban maradtunk akkor, csak eltért a kormányzat ettől a megalapozástól - evidence base d health policy; tényekre, adatokra alapozott egészségpolitika , hogy minden újratervezésnek csak ezek az epidemiológiai adatok, trendek képezhetik az alapját. Azt is javasoljuk, hogy ha ezeket az adatokat fölvettük, és tudom, hogy ez időbe kerül és komol y tudományos megalapozás kell hozzá, de ezek az adatok már rendelkezésre állnak, csak fel kell ezeket dolgozni, akkor prioritásokat kell felállítanunk, megint csak regionális szinten, és a költségvetés adta lehetőségek keretében az elosztható forrásokat
