Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2690 Köszönöm szépen. Azt hiszem, elég stílusos, miniszter úr, hogy a napirend előtti felszólalás éppen a karzaton ülő diákok jelenlétében hangzott el. Köszönöm szépen. Kuncze Gábor frakcióvezető úr kért ugyancsak napirend előtt szót: “Egyeztetés, reformok, jövő” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A karzaton ülő diákok miatt a jövőről szeretnék beszélni, de ezt valahogy meg kell ágyaznom az elején, ezért visszatérnék a miniszterelnök úr felszólalására, aki lehet, hogy sok témát érintett a felszólalásában, de volt egy vezérmotívuma ennek, az pedig az volt, hog y együtt kell működni; erről szólt a délbalkáni országokkal való együttműködés, erről szólt az európai parlamenti képviselőinkkel való együttműködés, erről szólt az önkormányzati vezetőkkel kapcsolatos együttműködés, és hozzáteszem rögtön, hogy magam is é s a Szabad Demokraták Szövetsége is úgy látja, hogy ez egész egyszerűen elkerülhetetlen. A különböző parlamenti megszólalásokban - ezt most az ellenzéki képviselők kedvéért mondom, akik nincsenek itt benn a napirend előtti kérdéseknél - ez egy rendre vissz atérő motívum, ezért úgy tűnik, hogy a szavak szintjén ennek az együttműködési kényszernek a felismerése már létezik, bár hozzáteszem rögtön, hogy én számos olyan egyeztetésen jártam az elmúlt években, ahol azért az volt a jellemző, hogy a felek úgy mentek be a terembe, ahol egyeztetniük kellett, hogy már amikor bementek, pontosan tudták, hogy mivel fognak kijönni, mit fognak majd mondani a sajtó képviselőinek. Én nem erre a típusú egyeztetésre gondolok, hanem az érdemi párbeszédre a felek között. Az érdemi párbeszédre még akkor is, ha természetesen magam is tudom, hogy nem lehet feladni vagy nagyon nehéz feladni azokat a pozíciókat, amiket például itt a parlamentben elfoglalunk, a kormánypártiak a kormánypárti, az ellenzékiek pedig az ellenzéki pozíciót. De hozzáteszem rögtön, hogy erre nincs is feltétlenül szükség. (14.10) Egy dolgot kellene a feleknek belátniuk, ez pedig az, hogy számos olyan ügy van és lehetséges, amelyekkel kapcsolatos döntések hatásaikban túlnyúlnak a kormányzati ciklusokon, és pont azé rt vagyunk, hogy úgy mondjam, kötelezettek arra, hogy együttműködjünk, mert ha jó döntést hozunk egy kormányzati ciklusokon átívelő ügyben, akkor annak hatásai hosszú távon is befolyásolják az ország működését, működőképességét, adott esetben jövőjét. És é ppen a jövővel szemben fennálló kötelezettségünk miatt, nevezetesen, hogy ma olyan döntéseket hozzunk és olyan programokat indítsunk el, amelyek megalapozzák, hogy Magyarország az európai uniós csatlakozással részére rendelkezésre álló lehetőségeket minél jobban legyen képes kihasználni, szóval ez a kötelezettségünk int arra minket, hogy most ezek az együttműködések, egyeztetések, a közös pontok keresése különböző fontos ügyekben érdemi módon megtörténjen. Ezért kezdeményeztük mi, szabad demokraták azt az e gyeztető sorozatot, amellyel kapcsolatban egyébként pozitív visszajelzéseket kaptunk, ami nem arról szól, hogy úgy menjünk be valahová, hogy tudjuk, hogy mivel fogunk kijönni, hanem arról szól, hogy úgy menjünk be tárgyalni valahová, amiben esetleg meg leh et egyezni, hogy annak adott esetben legyen érdemi eredménye. Az is már egy érdemi eredmény számomra, hogy értsük egymás szempontjait, az meg pláne az lenne, ha megismernénk egymás elképzeléseit, és aztán utána már arra gondolni sem merek, hogy adott esetb en különböző ügyekben még közös pontokat is legyünk képesek találni. Megjegyzem, a ciklus során több ilyen kísérlet történt már az együttműködésre, ezek nem hullottak termékeny talajra, hogy úgy mondjam, a különböző felek részéről, és ennek aztán az a köve tkezménye, hogy a kormány, amelyik pedig kormányozni kényszerül, a kormánytöbbség pedig, amely döntések meghozatalára kényszerül, bizonyos ügyekben halad előre, ugyanakkor azonban számos ügy van - az önkormányzatok, a közigazgatás, még akár az egészségügy is, az adórendszer átalakítása vagy a ma már témaként szerepelt oktatás vagy akár a területfejlesztés , amelyekben nem
