Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2505 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző törvény vitáját az ellenzék egyik szóvivő je azzal kezdte, hogy négy törvény módosítására kerül sor 40 paragrafusban, ezért javasolja, hogy vonja vissza az előterjesztést, tárgyaljuk külön. Ehhez képest a mostani, eddigi hozzászólások igencsak lazák voltak, hiszen itt 20 törvényről és 200 paragraf usról van szó, tehát körülbelül ötször akkora volumenről. Ugyan nem hangzott el ez a javaslat, ezzel nem is értenék egyet, habár nekem is komoly aggályaim vannak. Tehát igen, úgy gondolom, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja nevében javaslom a törvény elfogad ását, hiszen ennek - és most nem az elmúlt nem tudom, hány évet vagy milyen választási kampányt értékelve - a törvénynek vannak komoly érdemei. Nyilvánvalóan minden kedvezmény ezek közé sorolható, és ezen kedvezmények között, úgy gondolom, vannak igen font osak. Nem hangzott el az eddigi felsorolásokból például a munkahelyteremtés, amit pont például a kisvállalkozók is igénybe vehetnek a 48 különösen hátrányos helyzetű kistérségben a beruházásoknál. Aki ilyen beruházást létesít, még a kisvállalkozások is meg kapják ezt a kedvezményt. Hasonló módon azt értékelem vagy azt gondolom, hogy ha egy multi ürügyén egy olyan fejlesztési kedvezmény született, amit nemcsak az az egy multi, hanem az egész vállalkozói szféra ki tud használni, akkor ez is egy eredmény. Ráadá sul ez egy fejlesztési célú kedvezmény. De elhangzottak az élet vagy a gazdaság, a társadalom különböző területein kisebbnagyobb kedvezmények: az elektronika, a szövetkezetek kamatai, a falusi turizmus, hiszen az is tulajdonképpen egy kedvezményt jelent. A kedvezményekhez hasonlóan a számviteli törvény módosítását is - ami a jobb vagy a könnyebb könyveléshez segít - pozitívnak értékelem, például azt az előírást, ami az árfolyamveszteség időbeli elhatárolását teszi lehetővé. A másik ilyen csomag, ami miatt azt mondom, hogy ezt a törvénycsomagot értékelni vagy támogatni kell, nyilvánvalóan az EUs előírások, részint a többek által említett területkibővülés, amivel foglalkoznunk kell. Ez úgy az áfatörvény, mint a jövedékiadótörvény módosítását jelenti, de ehh ez kapcsolódik a regisztrációs adó előírása is, hiszen itt is egy EUs bírósági ítélet következményéről van szó. Vannak viszont problémásabb részei a dolognak. Az egyik pont ez az illeték. Én itt igazából nem értem, most függetlenül attól, hogy az újságban mi jelent meg, hogy ha az egyik társaság százszázalékosan tulajdonosa a másiknak és átad egy ingatlant, miért kellene egyáltalán illetéket fizetnie? Szóval, nem más társaságnak, nem a gyerekének, ami ilyen adóelkerülést jelentene, hanem saját magamnak - e z nem világos egyértelműen számomra. A másik típusú baj az, hogy nagyon sok törvény, az szjatól kezdve az áfáig, mind a ’90es évek elején, közepén születtek, millió változtatást éltek meg, és ennek következtében nagyon sok pongyola, ellentmondásos, odav issza hivatkozó megfogalmazást tartalmaznak, és a mostani módosítások is folytatják ezt a hagyományt. Most egy példát kiemelek, de nyilván többet is lehetne találni. Ez az szjatörvény mellékletében szereplő első kör, az adómentes jövedelmek felsorolása. I tt szerepel az árvaellátás. Ugyanakkor az egy ponttal ezelőtti vitában a szociális törvény az árvaellátást jövedelemnek minősíti. Tehát itt szellemiségében van ellentét a két törvény között. Egyik oldalról adómentes, a másik oldalról pedig jövedelemnek min ősül, tehát a segélyezésből nagy valószínűséggel kizárja az érintettet. De ezt lehet folytatni ennek az itteni, az szjatörvényben való megfogalmazásával az 1. pontnak. Ez tartalmaz olyan megfogalmazást, ami úgy a hétköznapi beszédben megfelelő, például il yen, hogy szociális támogatás. Ráadásul a szociális törvényt is éppen akkor tárgyaljuk. Tudjuk, hogy van szociális pénzügyi ellátás. Akkor, ha megnézi az ember az 1.1. pontot és az 1.3. pontot, ezek megint átfedik egymást és nagyon szerencsétlenek. Persze, ez itt a módosításból nem derül ki, mert a
