Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BORSOS JÓZSEF (Fidesz):
2478 hogy ezeket a feltételeket képtelenek vagyunk megteremteni. Ennek aztán egyébként olyan hatásai lesznek, mint Ausztriában, ahol ezt a rendszert bevezették, hogy például egy tis zta, rendes országban a falusi turizmus egészen más mutatókkal rendelkezik, mint nálunk. Hát nem bolond senki Európából a koszba jönni falusi turizmust gyakorolni! Tehát amikor arról beszélek, hogy szervezés és organizáció kérdése is ez az egész ügy, meg k özelítés kérdése, akkor szerintem nem járok távol a valóságtól. És az egy teljesen normális elvárás, hogy a segélyért valamilyen munkát várjunk, vagy valamilyen szolgáltatást, a közösség érdekében tett szolgáltatást várjunk el, mert az igazi mentális leépü lésnek ez a forrása, ha ingyen kap valaki támogatást. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Fazekas Sándor képviselő úrnak, Fidesz. DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Az elhangzottakhoz még annyit szeretnék egyébként hozzáfűzni, hogy látszik az, hogy a kisebb településeken, ahol viszonylag nagy az odafigyelés, és segítenek egymáson az emberek, sőt segítenek az önkormányzatok is a lakosokon, megtalálták eddig is a mód ját annak, hogy legalább néhány embert foglalkoztassanak, és ez a közterületek állapotán látható is. Annak idején Budapesten is nagy szerepe volt a közmunkáknak, és ha most megnézik a főváros elhanyagolt közá llapotait, akkor bizony szomorúan állapítjuk meg, hogy az egész országban a legelhanyagoltabb, leggondozatlanabb, leginkább gazda nélkül álló város, a legkoszosabb Budapest, legalábbis annak bizonyos frekventált részei; ott, ahol ehhez egyébként nagyon kom oly pénzeszközök járulnak, ott, ahol ez a lehetőség megvan, csak a szemléletmód, a problémának a megoldására irányuló eltökéltség hiányzik. Én azt hiszem, hogy nem a szép elveket kell fejtegetni, hanem a gyakorlatias megvalósítást, a gyakorlatias végrehajt ását olyan jogszabályi lehetőségeknek, amelyek egyébként adottak, és amelyeket önkormányzati szinten meg lehet oldani. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tízperces időkeretben megadom a szót Borsos Józ sef képviselő úrnak, Fidesz. BORSOS JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Most eljutottunk oda, ahol egy kicsit lehet beszélni már szakmai részletekről is. Az előbb Herényi képviselőtársam említette az elhanyagoltságot. Remél em, hogy a közterületek tekintetében nyilatkozott ebben, mert én azt gondolom, hogy a tulajdonosok tartsák rendben a saját házuk táját vagy a saját portájukat, de közterületek tekintetében egyetértek a fölvetéssel. És akkor lassan haladunk egyébként abba a z irányba, amit én méltányosságelvű szociális politikának nevezek, hiszen igazat adok abban Béki képviselőtársamnak, hogy méltányos lenne az, hogy aki olyan helyzetbe kerül, arról a közösség olyan szinten tudjon gondoskodni, amit, mondjuk, egy szociális mi nimumban meg lehetne határozni. Másrészről az is méltányos lenne, hogy ha valakiről így a közösség gondoskodik átmeneti időszakra, akkor ő azért valamit nyújtson a közösség számára ezért. Harmadrészt pedig méltányos lenne az, ha ebben az esetben, mondjuk, nem úgy nyilvánulna meg a társadalmi hozzáállás, hogy akadályt gördít az ebből való kilépésre, amit említett már az előbb Béki képviselőtársam, méltányos lenne az, hogy a szociális minimum és az elérhető minimálbérek között lényegi legyen a különbség, és a mikor valaki elmegy dolgozni, olyankor neki mindig pluszköltségei keletkeznek ahhoz képest, mint amikor segélyen van. Ez nyilvánvaló. Tehát amíg a pluszköltség és az úgynevezett szociális minimum összegénél nem nagyobb az az elérhető alsó minimálbér, amiér t már fölveszik dolgozni,
