Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BORSOS JÓZSEF (Fidesz):
2479 akkor az ösztönzés kevésbé hat ebben az esetben, hiszen nagyon egyszerűen ki tudja számolni, hogy ha elmegy dolgozni, a pluszköltség miatt kevesebbet tud otthon a gyereknek adni abból a pénzből. Tehát ezeket a méltányossági kérdés eket kellene rendezni. Nyilván nem lennének ekkora feszültségek, hogyha megfelelő számban lenne munkahely, nyilván, ha a jövedelmi viszonyok nem olyanok lennének, hogy, mondjuk, ha a magyarországi átlagkeresetet egy háromtagú családra elosztom, akkor keves ebbet kapok fejenként, mint amennyit a szociális törvényben kaphat egyegy ember segély gyanánt. Erről ennyit. A törvényre visszatérve: én örülök annak egyébként, hogy az eredeti köröztetett anyaghoz képest eltűnt ez a szegénységi bizonyítványnak nevezett előterjesztés, nyilván valamilyen szakmai tiltakozások hatására ez a bizonyítvány, amit a jegyző kiad. Gondolom, hogy ez jó, hogy kikerült. Azt fából vaskarikának tartom, hogy helyette meg bekerült szociális rászorultság címszó alatt egészségügyi rászorult ság, ezt nem egészen értem, de nyilván erről lehetne beszélni. És amiket érinteni fogok itt felvetéseket, nem minden tekintetben nyújtottunk be módosító javaslatokat, azért nem, mert amiről itt fogok beszélni, néhány kérdésről, nem egy egyszerű módosító in dítvánnyal orvosolható, hanem meg kellene néznünk, egy kicsit hosszabban vitatkozni arról, és azért javasoltuk mi ezt, hogy esetleg napoljuk el ennek a törvénynek a vitáját, mert olyan kereszthatások keletkezhetnek, amit végig kell gondolni, hogy igazán jóe, hogyha éppen azt a megoldást választjuk. És én mindig azt sajnálom, hogy elválasztunk törvényeket vagy rendszereket egyébként más társadalmi rendszerektől, és ezeket a hatásokat nem vesszük figyelembe. Itt a szervezetátalakítási szabadságról már volt s zó. Itt megint előkerül gyámhivatalok kapcsán, hogy majd alacsonyabb szintű jogszabályban rendezzük ezeket a kérdéseket. Nyilván ezt meg lehet csinálni, de azért én azt gondolom, ha törvényi szinten rögzített, garantált rendelkezések vannak, parlamenti ell enőrzés lehetősége alól ezeket kivonni nem mindig szerencsés, mert azért ezek a törvények nagyon keményen érintenek embereket. Ez nem egy olyan általános szabályozás, hogy most egy szervezet hogyan működik, hanem azért itt jogok és hatáskörök vannak, nem b iztos, hogy ez egy biztonságos megoldás. Az inflációról már beszéltem, itt nyilván meg kellene tanakodni a Nemzeti Bankkal meg a Pénzügyminisztériummal, hogy biztos, hogy annyie az az annyi. A nem jövedelemnek minősülő felsorolásnál azt gondolom, hogy még találhatnánk olyan tételeket, amelyeket szívesen sorolhatnánk a nem jövedelemnek minősülő bevételek közé. Szerintem ezt is végig kellene beszélnünk. Ez a lista nem egészen korrekt így ebben a tekintetben. A 2. §nál, amikor a jegyző hatósági irányításáról van szó, azért én majd megnézem azt a helyzetet, amikor 200 kilométerről fogja, mondjuk, a gyámhivatal regionális koordinátora, vagy nem tudom, minek fogják hívni... - majd a gyakorlatban ez hogyan fog működni kisfalvak jegyzőinél. A 4. §nál itt ez egy é rdekes kérdés, hogy ha a jogosultsági küszöböt meghaladja a bevétel, akkor - kivéve, ha önkormányzat által szervezett közmunkában dolgozik a segélyezett, ő vagy a családja , ami le van írva a 4. §ban, az egy érdekes megközelítés, mert én nem vagyok benne biztos, hogy ez munkára ösztönöz, hiszen az a 10 százalék meghaladás. És nem rendezi azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha nem az önkormányzat által szervezett munkában vesz részt, hanem egyébként úgy legálisan elhelyezkedne a munkaerőpiacon, akár részmunk aidőben vagy akár minimálbéren, mert pont ott van a határon, és ott át tudja lépni ezt a határt, de nem biztos, hogy ez ösztönző, mert lehet, hogy kevesebbet kap, mintha segélyként kapná, mondjuk, ha részmunkaidőben megy el. Tehát ezt át kellene beszélni e gy kicsit, meg azért ez érdekes függőségi viszonyokat alakít ki a legkisebb falvakban. Amikor azt mondja az 5. §, hogy a rendszeres szociális segély egy családban egyidejűleg csak egy személynek állapítható meg, ez egy izgalmas kérdés, mondjuk, a szegény c saládok összetartozása tekintetében, merthogy ebből logikusan az következik, hogy ha elválunk, akkor én is
