Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2448 ELN ÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megkérdezni, hogy kíváne még valaki hozzászólni a vitában. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem. Megkérdezem Csizmár Gábor államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Csizmá r Gábor: Igen.) Igen. Akkor öné a szó. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országos Érdekegyeztető Tanács, az ágazati párbeszéd bizottságok és egyál talán az érdekegyeztető fórumok a munkabéke zálogai Magyarországon. Az, hogy Magyarországon elindulhattunk a rendezett munkaügyi kapcsolatok irányába, hogy Magyarországon a gazdaság fejlődését, a társadalom életét nem akadályozzák rendszeresen sztrájkok va gy olyan konfliktusok, amelyek állandó bizonytalanságot teremtenek, ennek alapvetően az az oka, hogy Magyarországon működik az ágazati és a helyi érdekegyeztetés intézményrendszere. Azt kell mondanom, hogy Magyarország, ha összehasonlítjuk az európai uniós tagországokat, a legkiterjedtebb érdekegyeztető fórumrendszerrel rendelkezik. A szakirodalomból ismert minden létező érdekegyeztető fórum működik, a kétoldalú, a háromoldalú, a többoldalú, a helyi, a középszintű, az országos, az ágazati, a szektorális és még a területi természetű is, ennek minden létező kombinációjával. Nagyon hosszú időbe tellene, hogyha az összes fórumrendszert én most felsorolnám. Ezek a fórumrendszerek bizonyítottak, működőképesek, ezek közül is kettő kiemelt fontosságú: az Országos Ér dekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok, merthogy ezek egyébiránt bizonyítottak már. Bizonyítottak, hogy csak néhány példát említsek. Ágazati párbeszéd bizottság keretében jött létre nemrégiben az építőipari ágazati kollektív szerződés, egy olyan iparágban, amely mondhatni, az egyik legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás kérdésében, a munkabiztonsági szabálytalanságok tekintetében, és mégis voltak képesek a munkáltatók, munkavállalók felülemelkedni a helyzeten, és egy olyan kollektív szerződ ést kötni, amelyet egyébként mód volt kiterjeszteni a jogszabályoknak megfelelően, amely az építőipar rendezettsége, munkaügyi kapcsolatainak rendezettsége felé segíti a partnereket. Azt gondolom, ez bizonyíték arra, hogy alkalmas forma az ágazati párbeszé d bizottság erre is. Többen felvetették, hogy nem illik a képbe a rehabilitációs ágazati párbeszéd bizottság. Mégis azt kell mondanom, hogy az az új szabályozó rendszer, amely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatástámogatási rendszere, az éppen a r ehabilitációs ágazati párbeszéd bizottságban, a munkáltatókkal és a munkavállalókkal való együttműködés keretében jöhetett létre, és velük együttműködésben, velük egyetértésben alakult ki a szabályozás. (18.50) Hozzáteszem, annak, aki ezt felvetné, igaza l enne abban, hogy ez hosszú távon valószínűleg nem egy stabil ágazati párbeszéd fórum, tekintettel arra, hogy itt a célszervezeti, védett szervezeti munkáltatók és a célszervezeti, védett szervezeti munkavállalói érdekképviseletek vannak jelen. Egyébiránt j elzem Borsos képviselő úrnak, hogy létezik olyan szakszervezet - a HVDSZ 2000 , amely képviseli őket, és létezik több más kisebb ilyen szakszervezet is. A partnerek most kölcsönösen elfogadják egymást, de hosszú távon természet esen egy olyan megoldás felé kell keresnünk az utat, amely az integrált foglalkoztatással van szinkronban, nem pedig a szegregált foglalkoztatással. Ebben az esetben nyilván majd a rehabilitációs ágazati párbeszéd bizottság éppen a tapasztalatok alapján eg y másik irányba fejlődhet. De mondhatnék példát a bizonyításra az Országos Érdekegyeztető Tanács esetében is, ahol lehetőség volt az elmúlt esztendő végén éppen a minimálbér tekintetében egy hároméves előretekintő megállapodásra. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 18 éves történetében még nem volt példa arra, hogy három évre előre ebben a nagyon egymást feltételező és az egyetértési jog kategóriájába tartozó
