Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2449 kérdésben hosszú távú megállapodás szülessen. Azt gondolom, ezek a bizonyítékok kellően alátámasztják azt, hogy a törvényjavaslat megalapozott, és hosszú távon is biztosíthatja ezen érdekegyeztető fórumok működésének a legitimitását, kiszámíthatóságát. Kényes ízlésű ellenzéki képviselőtársaimat szeretném néhány tényre emlékeztetni, különösen Bernáth Ildik ót és Borsos képviselő urat, mert úgy tűnik, mintha nem pontosan emlékeznének az elmúlt évtizedek történetére, és az adatokat, az információkat szelektíven használnák. Ha valaki visszatekint az Országos Érdekegyeztető Tanács elmúlt 18 éves történetére, akk or azt fogja tapasztalni, hogy minden kormány tiszteletben tartotta és igyekezett megállapodni vele, egy kivétellel, az 19982002 között működő kormány kivételével, amely egyoldalúan feloszlatta az Érdekegyeztető Tanácsot, egyoldalúan létrehozta az Országo s Munkaügyi Tanácsot, és egyoldalúan feloszlatta a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsát. Ezek tények. Eszébe sem jutott megállapodni a partnerekkel, végig és folyamatosan egyoldalú lépéseket tett. Még az Antallkormány is jobban tisztelte ezek et a fórumokat, és ott igyekezett megállapodni; minden tény ezt mutatja. Felvetődött itt Bernáth Ildikó képviselő asszony több aggálya, ezek közül néhányra szeretnék reagálni. Az egyik: mi van az egyetértési joggal, hol szabályozott és mi van, ha nincs egy etértés? Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét számos törvény tartalmazza, de legkevésbé ez a törvény. Ez a törvény azt tartalmazza, hogy kikből áll és hogyan működik. Hogy milyen hatásköre van, az a privati zációs törvénytől a munka törvénykönyvén át nagyon sokfajta törvényben jelenik meg. Az ön által keresett egyetértési jog a minimálbérmegállapítás tekintetében létezik, és a munka törvénykönyve szabályozza, de a mostani szabályozás nem érinti a munka törvé nykönyvének ezt a passzusát. Továbbra is létezik az Érdekegyeztető Tanács egyetértési joga, ellentétben azzal a négy évvel, amiről el tetszett feledkezni, amikor nem létezett, mert önök úgy változtatták meg egyoldalúan a munka törvénykönyvét, hogy tárgyalu nk egy határidőig, és ha addig nincs megegyezés, akkor majd egyoldalúan döntünk. Így volt a munka törvénykönyvében a szabályozás. Mi visszaállítottuk az egyetértési jogot, és ez jelenleg is működik, és ennek az egyetértési jognak a keretében született a há roméves bérmegállapodás. Mi van, ha nincs egyetértés? Ha nincs egyetértés, akkor a hatályos jogszabályok maradnak érvényben mindaddig, amíg újabb egyetértés nem lesz. Felvetette, hogy ezen fórumok hatásköréről, működéséről nem nagyon van információ. Szeret ném felhívni a figyelmét, hogy a Magyar Közlönyben az Országos Érdekegyeztető Tanács minden létező üléséről megjelenik a tájékoztató, hogy milyen ügyben mikor tárgyalt, mire jutott, vane megállapodás, nincs megállapodás, ha nincs megállapodás, akkor annak mi a következménye, folytatódike a tárgyalás, vagy nem folytatódik, ha megállapodás van, akkor milyen megállapodás van. Ha lapozgatja a Magyar Közlönyt, akkor meg fogja találni benne az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájáról szóló tájékoztatásokat, az egyetértő megállapodásokat és a megállapodások hiányát is, és látni fogja, hogy ez hogy működik. Ezt tanácsolom és javaslom is. Egyetlenegy olyan ülése sem volt az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak az általam ismert elmúlt öt évben, amiről ne jelent volna meg közlemény, már ami a plenáris ülést illeti. Fölvetődött mintegy öndicséretként, hogy annak idején a minimálbér emelését egyoldalúan milyen jótéteménnyel csinálta meg a Fideszkormány. Azért szeretném felhívni képviselő asszony figyelmét arra, hogy ezt valóban egyoldalúan, a szociális partnerek véleményét semmibe véve tette, és ennek terheit a Munkaerőpiaci Alapra egy bizonyos részben ráterhelte, s azt is szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy nem adómentesen emelte a minimálbért, hanem adóval, járulékk al terhelten, vagyis a költségvetés bevételeit szaporította jelentős mértékben ezzel a lépéssel. Ami az ágazati párbeszéd bizottságok létrejöttét illeti: itt is szeretném a történelmet egy kicsit árnyaltabbá tenni. Képviselő asszony valószínűleg elfeledkez ett róla, ezért szeretném az emlékezetébe idézni, hogy a Fideszkormány idején az Európai Unió által kibocsátott valamennyi országjelentésben szerepelt a középszintű ágazati párbeszéd fórumrendszer hiánya mint kritika.
