Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TELEKI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - TUKACS ISTVÁN, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
2411 egyetértenek, hogy óriási különbség van as zerint, hogy valamiről véleményt lehet mondani, vagy pedig döntést lehet hozni. Mi lehet az oka annak, hogy ezt itt most megváltoztatták? Nyilvánvalóan az, hogy megváltozott a politikai összetétele az önkormányzati oldalnak, hiszen a megyei munkaügyi tanác sokban, illetve a törvényjavaslat szerint helyi munkaügyi tanácsokban az önkormányzatok is delegálnak olyan képviselőket, akik részt vesznek ezen az egyeztető fórumon. Megváltozik a delegáltak száma is, és természetszerűleg a politikai összetétele. Ezért e z a benyújtott törvényjavaslat nem tükrözi, vagy semmi olyan szakmai indokot nem tartalmaz, ami ezt a változtatást szükségessé tenné. Ezért ezt a benyújtott törvényjavaslatot nem támogattuk, általános vitára alkalmasnak nem találtuk. (Taps az ellenzéki pad sorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Teleki Lászlónak, az emberi jogi bizottság előadójának. TELEKI LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbség i és vallásügyi bizottság a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását megtárgyalta, és azt 10 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. Az álláskeresők helyzetének rendezése kapcsán j avulnak az emberek munkához való jogainak érvényesítési lehetőségei, egyben beilleszkedésük is a munka világába. A szervezeti struktúra átalakításával egy időben a kirendeltségeken az adminisztráció háttérbe, az ügyfélkapcsolatok előtérbe kerülnek. A törvé nymódosításban prioritást kap a foglalkoztatási rehabilitáció, amely az esélyegyenlőség biztosítását célozza meg a pályakezdőknél, az 50 év felettieknél, a romáknál, a kisgyermeket egyedül nevelőknél, a kisgyermeket nevelőknél is és a fogyatékossággal élők nél. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság támogatja és javasolja elfogadni a tisztelt Háznak a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A költségvetési bizottság ülésén k isebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először Tukacs István képviselő úrnak, a bizottság előadójának adom meg a szót. TUKACS ISTVÁN , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta, és többségi szavazással alkalmasnak tartotta az általános vitára. A költségvetési bizottság érzékelte, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában szabályozási kérdéseket foglal magába elsősorban, ezért közvetlen költségvet ést érintő javaslata nincs. Éppen ezért érzékelte, hogy az 1991ben meghozott szabály alapszabályozás, majd az utána következő tartalmában ugyan hasonló szabályokat hozó, mégis egyre áttekinthetetlenebbé váló szabályozási rendszert módosítani, egyszerűbbé és átláthatóbbá tenni szükséges. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokon kívül a költségvetési bizottság érzékelte azt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálatra, az álláskereséssel összefüggő feladatok teljesítésére, a Munkaerőpiaci Alap irányító test ületére és a munkaügyi tanácsokra vonatkozó javaslatok is jelen vannak a javaslatban, és minősítette is ezeket. Tartalmi szempontból érzékelte azt, hogy a közösségi jognak való megfelelés, az átláthatóság, egyszerűség és a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének követelménye megjelenik az előterjesztésben. Nagyon fontos elemnek ítélte a bértámogatások rendszerét. A szervezeti változások körében a munkaügyi tanácsok működésének régiós szintre delegálásával kapcsolatban elhangzott az a vélemény, amelyet a többség szavazatával megerősített, hogy a regionális munkaügyi tanácsok működésében a három oldal, a jelen lévő önkormányzatok, de a talán még fontosabb súllyal bíró munkáltatói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közül
