Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FILLÓ PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FILLÓ PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2371 tárgyalni, hogy az adott munkakörben most, 2006ban, 2007ben milyen munkaköri feltételek vannak, valóban lehete ezen javítani. Mert a fő cél persze az l enne, hogy lehetőség szerint a munkavállalók egészségét meg tudjuk őrizni. Nem az a cél, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy legyen korkedvezmény, de az adott munkavállaló meg se érje azt, hogy el tudjon menni, mert olyan egészségügyi állapotba kerül, han em az a cél, hogy a jelenlegi viszonyoknak megfelelően a munkáltatók mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy javítsanak az egészségkárosító munkahelyi feltételeken. Ez az alapja az egésznek. Ezen a vonalon szeretnénk elindulni ezzel a három paragrafusbó l álló törvénytervezettel. Úgy gondolom, ez a cél mindenki számára támogatható lehet, hacsak nem akar itt most nagyon rövidlátó és nagyon rövid távú politikai célokat kovácsolni saját maga számára. Én nem féltem a Magyar Szocialista Párt szavazóit, hogy ha elolvassák ezt a törvényjavaslatot, ettől majd nem fognak ránk szavazni, szó sincs erről. Úgy gondolom, ez egy korrekt megoldás, még akkor is, ha természetesen nagyon jól tudjuk, hogy nem lesz egyszerű ezeket az egyeztetéseket lefolytatni, nem lesz egysze rű meggyőzni, megállapodni a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, de a célunk az, hogy a munkaköri feltételek és lehetőségek javuljanak. Igen, ha pluszjuttatás van, tehát ott, ahol nem lehet megoldani azt, hogy a munkafeltételek javuljanak, ahol valóban s úlyos egészségkárosító hatása van az ott végzett munkának, ott továbbra is fenn kell tartani a korkedvezmény lehetőségét. De azt igazságosabbnak tartom, igen tisztelt képviselőtársaim, ha az a munkáltató fizet ezért pluszterhet, ahol ez az egészségkárosítá s létrejön. Nem az az igazságos, hogy valamennyien közösen fizessük, azok is, akik egyébként mindent megtesznek annak érdekében, hogy jó munkaköri feltételek legyenek az adott munkahelyen, az fizesse meg annak az árát, hogy esetleg egy másik munkáltató ezt nem kívánja megtenni. (12.50) Ha a jövőbe nézünk, ha azt akarjuk, hogy egy fejlett, normális ország legyen Magyarország, amely az Európai Unió büszke tagja, akkor igenis ezen a területen is előbbre kell lépni. A fizetési kötelezettségről már itt tö bb szó esett a bizottsági előadók részéről, illetve államtitkár úr is említette. Igen, tisztelt képviselőtársaim, ahogyan már mondtam, 2007ben nulla forint többletbefizetési kötelezettsége van azoknak a munkáltatóknak, ahol az adott munkakörök jelen vanna k. 2008ban a költségvetés még mindig átvállalja a terhek 75 százalékát. 2009ben még mindig átvállalja ennek a bizonyos 13 százaléknak - amely egyikmásik képviselőtársam által a vállalkozások tönkretételének egyenes útját jelenti - a felét. Végül is, ha végiggondoljuk a dolgot, az elkövetkezendő négy esztendő azért - úgy gondolom - egy felelősségteljes munkáltató számára lehetőséget nyit arra, hogy megvizsgálja annak a kérdését, valóban megtesze mindent annak érdekében, hogy normális munkaköri feltételek et hozzon létre. Nem csökken - még egyszer mondom: nem csökken - a jelenlegi juttatás a munkavállalókat illetően. Nem igaz az, amit itt képviselőtársaim elmondtak. A jelenleg ilyen helyzetben dolgozó munkavállalók élhetnek a jogaikkal, előbb elmehetnek nyu gdíjba, őket semmiféle sérelem nem fogja érni. Ezt az államtitkár úr is elmondta az expozéjában, de úgy tűnik, ezt nem hallják meg képviselőtársaim, csak azt hallják meg, amit szeretnének kihallani ebből a három paragrafusból álló rövid törvényjavaslatból. Végezetül és még egyszer szeretném hangsúlyozni: arról van csak szó, hogy ami eddig kormányrendeletben működött Magyarországon, azt most országgyűlési döntéssel törvényerőre emeljük. Néhány szakmát ki is emelünk ebből. Szeretném mondani, hogy a törvényjav aslat tételesen is megfogalmazza, hogy például a bányászok esetében külön törvény fog majd rendelkezni az ő korkedvezményes nyugdíjazásukról, és ugyanez igaz a művészekre is. Tehát ez a két nagy kör már eleve kiesik a jelenlegi szabályozás alól, de úgy gon dolom, a többi esetben is tisztességes átmenetet biztosít a törvényjavaslat.
