Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FARKAS IMRE, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
2368 Ezek a vállalkozók két menekülési utat fognak választani. Az egyik leh etőség szerint, ha egy több műszakos vegyipari dolgozó, aki életének az egyharmadát nem alussza át, hanem veszélyes műszakban dolgozik, bejelenti, hogy korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni a közeljövőben, papíron átteszik egy olyan munkahelyre, ahol el esik ettől a lehetőségtől. A második menekülési út pedig az, hogy a munkaadó levonja a dolgozó fizetéséből, mondván: reklamáljon a kormánynál. Nézzük végül, hogy mit érnek el mindezzel! Az önök elutasítottsága nőni fog a kétkezi munkát végzők körében. Súly os konfliktusokat idéznek elő a munkaadók és a munkavállalók közt, és még csak számottevő bevételhez sem jut a költségvetés. Ezért a javaslatot támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Szabóné Müller Timea képviselő asszonynak, az emberi jogi bizottság előadójának. DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az embe ri jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítását és azt 10 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. Pozitívnak tartjuk, hogy a jelenlegi kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelkedik. Az emberi jogi bizottság hatáskörébe tartozóan támogatjuk a rendszer olyan átalakítását, mely szerint a munkáltatók többletjárulékfizetése alapozza meg a korkedvezményre való jogosultságot , mellyel motiválja a munkaadókat a munkakörülmények javítására. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A költségvetési bizottság ülésén is megfogalmazódott kisebbségi vélemény. Először megadom a szót a bizottság előadójának, Farkas Imre képviselő úrnak. FARKAS IMRE , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság többségi véleményének a megfogalmazásakor elmondtuk, hogy a korkedvezm ényes rendszer problémája 1997, mások szerint 1992 óta megoldatlan. Egyik kormány sem vállalta ennek a rendszernek a megoldását. Pozitívan értékeltük a költségvetési bizottság részéről, hogy ez a kormány lépést tesz ennek irányába. Úgy gondoljuk, pozitív a z a megoldás is, hogy a terheket a kormány azokra kívánja áthárítani, ahol a probléma igazán keletkezik, vagy annak a gyökere megragadható. Egyszerűen nincs más megoldás ennek az ügynek a rendezésére. Csak így lehet előrejutni, és úgy gondoljuk, hogy ezen az úton reális esély van arra is, hogy a korkedvezményes munkaköröket illetően is értelmes vitában szülessen majd a későbbiek során - ahogy a törvény is tervezi - megoldás. Azt is pozitívan értékeltük a költségvetési bizottság ülésén, hogy ütemezett beveze tésre kerül sor, a terhek elhárítása nem azonnal történik meg, és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a munkáltatókat arra ösztönözze, hogy a munkakörülményeket igyekezzenek javítani. Természetesen a munkáltatók is próbálnak majd intézkedni, ho gy a költségeiket fedezni tudják, és ennek a forrásai nyilván azok a díjak, bevételek lehetnek, amilyen közegben a munkáltatók dolgoznak, de hangsúlyoztuk a bizottsági ülésen, hogy más megoldás egyszerűen nem is látszik, ha ezt a problémát meg szeretnénk o ldani. A többségi álláspont képviselőiként is elmondtuk, hiányosságnak tartjuk azt, hogy a törvénynek egyes elemei talán még kidolgozatlanok, de az átmeneti időszak is utal arra, hogy bizonyos részeket majd menet közben kell kidolgozni. Azt is kifogásoltuk , hogy a törvényjavaslat benyújtása külön történik olyan időszakban, amikor az Országgyűlés éppen még tárgyalja a nyugdíjjal kapcsolatos törvényt. (Soltész Miklós tapsol.)
