Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISS FERENC, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2366 Az új törvényjavaslattal jelen kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelkedik, lehetőséget adva a következő évek során a munkáltatókat sújtó, összességükben akár 33 százalékos terhelésnövekedést újabb 13 százalékos többlettel súlyosbítani. Ez pedig elérheti a 46 százalékot. Véleményünk szerint elfogadhatatlannak tekinthető az is, ho gy a kormány semmit nem kíván változtatni, legalábbis jelenlegi tudásunk szerint, a jelenleg hatályban lévő, közel 800 munkakört tartalmazó jegyzéken, és valamiféle teljesen homályos, a munkaköri ártalmakra utaló törvényi szabályozást helyez kilátásba majd 2011. január 1jétől, amely 800 munkakör szakszerű és felelős felülvizsgálatát az elmúlt négy év alatt az érdekegyeztetés szintjén nem tudta biztosítani. A korkedvezmény alcímet viselő fejezetet pedig kiegészíti azokkal a beszámított időkkel, amelyeket a munkavállaló hivatásos szolgálatban, ténylegesen ledolgozott szolgálati időként szerzett meg, véleményünk szerint megtéve ezzel az első lépést a fegyveres testületek szolgálati viszonyának és korkedvezményeinek szűkítésére. A legérthetetlenebb az - és azt hiszem, ez nem az egyetlen a mostani előkészítetlen, kapkodó és szorongató, egyben félelmet és bizonytalanságot keltő bürokratikus tervezgetések mellett , hogy előbb a törvény, aztán jöhet a koncepció, amely olyan, mint egy küszködően kátyúzó utánfutósze rvizelés. Nem tudok jobb kifejezést használni, mert sajnálatos módon ez következik be, nem is az egyetlen esetben. Nyilvánvalóan vannak javaslataink, ezeket a javaslatainkat elmondtuk a bizottságban. A bizottság azonban, mint hallottuk, leszavazta, és alka lmasnak tartotta általános vitára. Most itt vagyunk az általános vitán, és az elképzeléseink szerint nagyon fontosnak tartjuk kiemelni a szakszerűség mellett az emberközpontúságot, az ember védelmét, a célra irányult előkészítést - modellekkel, tájékoztatá sértelmezhetőséggel és reményközeliséggel. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A foglalkoztatási bizottság ülésén is megfogalmazódott kisebbségi vélemény, de elsőként megadom a szót a bizottság előadójának, Kiss Ferenc képviselő úrnak. KISS FERENC , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2006. november 20án megtárgyalta a társadalombiztosítási nyugellátá sokról szóló '97. évi LXXXI. számú törvény módosítását, és azt 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta. Mint ahogy már képviselőtársam is elmondta és az államtitkár úr is utalt rá, a korkedvezményes nyugdíj igénybevétele eddig a kormány hatáskörében volt, hiszen ez 2006. december 31éig rendben is volt és szabályozta ezt. A törvény ezen átmeneti időszak figyelembevételével az egységes szabályozást próbálja megteremteni, és az egészségre ártalmas munkát végző k korkedvezményes nyugdíjlehetőségét szeretné törvényi szintre emelni. Mint ahogy elhangzott, közel 800 olyan munkakör van, amelyekben ma Magyarországon korkedvezmény vehető igénybe, és ehhez a munkáltatóknak tényleg csak a szolgálati idő igazolását kell m egadni, a felelősség, illetve ennek a többletköltségei az állami költségvetést terhelték. A jogosultság feltételei nem változnak a törvény szerint, sem a férfiak, sem a nők esetében. A korkedvezményre jogosító munkakörök felülvizsgálatára azonban 2010. dec ember 31ig lehetőséget ad a törvény. Mint ahogy az államtitkár úr is utalt rá, a vállalkozásoknak, a munkáltatóknak lehetősége van arra, hogy 2007. december 31éig felkészüljenek. Hiszen mint ahogy az előterjesztésben is szerepel, a kötelező 13 százalékos többletjárulékfizetési kötelezettség többletterhet ró a munkáltatókra, és ez esetenként bizony szembenállást okozhat a munkavállalók és a munkáltatók között, hiszen felvetődhet, hogy ekkor, ha ezt a munkáltatónak biztosítania kell, nem
