Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
231 járulékbehajtási előirányzatát, a helyzettel azonban mégsem lehetünk elégedettek. Ebben a kérdésben további előrelépések szükségesek. A kiadásokról néhány mondat. A kiadási oldalon egy megmerevedett struktúrával találkozunk, az egész azt tükrözi, mintha az államháztartás rendszerével minden rendben volna. Nem sikerült mederben tartani az állami működési funkciók at, itt a tervezetthez képest emelkedés tapasztalható. A jóléti funkciók aránya a 2004. évi teljesítéshez képest a költségvetésben csökkent, a lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek területén némiképpen emelkedett. A gazdasági funkciónál szintén enyhe emelkedést láttunk, aminek oka a közlekedési és távközlési szolgáltatások arányának emelkedése. A központi költségvetési szférában a bérmegszorítások következtében az év végén 6477 fővel, 2,3 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint korábban. Az erede ti tervek a dologi költségek 5 százalékos csökkenését irányozták elő. Ennek teljesülése a zárszámadási beszámolóból hiányzik, nem érhető tetten. A költségvetésnek - és azt hiszem, ez fontos mondat - lényegileg úgy sikerült elköltenie bruttó 13 784 milliárd - nettóban 11 230 milliárd - forintot, hogy közben a társadalom nem érzi, nem érezte, hogy valami pozitív történt volna, csak a felelőtlen költségvetési politika következményeit látja, a komoly tehernövekedést a visszalépést jelentő konvergenciaprogramból . Hozzáteszem, hogy ez csak az adók első lépésben történő, évi 10001200 milliárdos megemelését jelenti, a beígért reformokat viszont nem. 2005ben a száz apró lépéssel sikerült áttekinthetetlen helyzetet teremteni, és elterelni a figyelmet az elbokázott m illiárdokról, most viszont a kiérleletlen reformtervek, az ezekben szereplő lakossági terheket megnövelő ötletek áradatával találkozunk, amely azt bizonyítja, hogy a kormányzás színvonala a választások óta semmit sem változott. Néhány szó az alapokról. Az alapoknál a szokásos problémákkal találkozunk. Ezek pénzügyi helyzete kiegyensúlyozottnak tekinthető, ám ennek ellenére jelentős problémákat találtunk. A Munkaerőpiaci Alapnál kifogásoljuk, hogy a törvényben nevesített nyolc alaprész helyett ma már húszfé le kiadási jogcímen teljesítenek kifizetéseket, valószínűleg a költségvetés egyéb problémáinak könnyítése érdekében. A foglalkoztatás javítását szolgáló aktív foglalkoztatáspolitikai célú támogatások összege és aránya jelentős mértékben csökken, amely elle ntmond a sokat hangoztatott, de soha nem teljesített “növekedés és foglalkoztatás” kormányzati jelszónak. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap továbbra is értelmetlenül működik, megkérdőjelezhető fenntartásának indokoltsá ga. A legnagyobb gondot a Tudományos és Technológiai Innovációs Alapnál találtuk. Ennek az alapnak az lenne a feladata, hogy a hazai fejlesztést, innovációt segítse, hiszen ebben komoly elmaradásaink vannak. Az alapoknál gondot jelent, hogy a jogok és köte lezettségek nem érvényesültek teljeskörűen, a hivatal, az iroda és a tanács működése, döntési mechanizmusa, a pályázati rendszerek működése nem minden esetben felel meg a jogszabályi előírásoknak. (12.40) Nem akarok erre a kérdésre részletesen kitérni, ezt az ÁSZvizsgálat részletesen elemzi, de mindenesetre az MDF szükségesnek tartja, hogy e fontos terület az előírásoknak megfelelően működjék. Jellemző, hogy amíg a forrásokat, az alap forrásait a vállalkozások 60 százaléka teremti elő, addig ők csak 27 szá zalékát kapják vissza a befizetésekből. Sajátos, hogy az alapnak meghatározóan a vállalkozók befizetéséből származó pénzmaradványa 19,3 milliárd forint, felhasználása azonban lényegesen korlátozott, vagyis ez a maradvány az államháztartás hiányát hivatott finanszírozni. A tbalapok, mint minden évben, az idén is alultervezettek voltak. A Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 93,5 milliárd, az Egészségbiztosítási Alap hiánya 375 milliárd volt. Az alapok egyensúlyi problémái a kormányzat előtt az elmúlt négy évben is ismertek kellett hogy legyenek, hiszen a hiány emelkedése évről évre drámai. A két alap hiánya összességében a 2001es 29,1 milliárdról 2005re
