Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2266 Én ez t a törvényjavaslatot az alkotmányügyi bizottság ülésén egyébként egy cinikus törvényjavaslatnak tartottam, pontosan azért, mert ahogy az államtitkár úr is elmondta, tulajdonképpen ez egy jó szándékú deregulációs és jogtechnikai javaslat, és a végén több e zer embernek nem lesz munkája. Ez lesz tulajdonképpen a törvényjavaslattal elindított átszervezési folyamat vége. Hangsúlyozom, nem azt mondom, hogy közvetlenül ebből a törvényből következik az elbocsátás, de azt mondom, hogy a közigazgatási átszervezésekn ek, amelyeknek ez az első lépése, egy nagy arányú elbocsátás lesz a vége. Tisztességesebb lenne, ha a kormány ebben a tekintetben őszinte lenne, és nem egy ilyen kodifikációs bravúrral próbálná elindítani ezt a folyamatot. Tisztelt Ház! Összefoglalva tehát , amiben egyet tudunk érteni, az maga az alkotmányos kiindulópont, hogy a kormánynak joga van és alkotmányos joga az, hogy a szervezetalakításban szabad kezet kapjon. Ezt az ellenzék tudomásul veszi. Azt azonban nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni, és n em vagyunk hajlandóak szó nélkül szemlélni, hogy e törvényjavaslat következtében az államigazgatás legalább fél évre megbénuljon, az államigazgatás olyan állapotba kerüljön, amely káros nemcsak a kormány munkájára nézve, hanem bizony az államigazgatást min t szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára is káros hatása lesz ennek a folyamatnak. Összefoglalóan: nem támogatjuk a törvény megszavazását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megado m a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az kétségtelen tény, egy j ogalkotási kuriózum az, amely előttünk fekszik az asztalon. Én sem emlékszem arra, hogy a 16 éves eddigi országgyűlési pályafutásunk során ilyen javaslattal találkozhattunk volna. Ha jól néztem, akkor talán majdnem 300 törvényt módosít összességében a törv ényjavaslat. Ez is egészen biztosan párját ritkító, ahogy az államtitkár úr szóhasználatát visszaidézem, gigantikus törvényjavaslatról van szó. Valóban nagyon érdekes jogtörténeti emlék is lesz majd egyszer minden bizonnyal. Nagyon nagy munka fekszik mögöt te - ezt rögtön az elején érdemes itt megemlíteni és elismerésként is elmondani. Én csak néhány szempontra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek ennek a technikai jellegű javaslatnak különösen nagy közjogi és esetleg politikai jelentőséget is adhatnak. ( 22.00) Amit liberális politikusként a javaslat legfontosabb pontjának tartok, az az, hogy az egy újabb lépést jelent a magyar alkotmányosság továbbfejlesztésében, az időről időre óhatatlanul is jelentkező közjogi kérdőjelek feloldásában. A kormánynak ugyan is a hatályos alkotmány rendelkezései a kormányzati struktúra kialakításában nagy szabadságot adnak, ezt tudjuk mindannyian, ma is hallhattuk. Az alkotmány logikája szerint ugyanis a végrehajtói feladatok ellátásáért a kormányt terheli a felelősség. Ennek a feladatának azonban csak akkor tud eleget tenni és megfelelni, ha felesleges és garanciális szempontokból sem indokolható bürokratikus eljárások nélkül a folyamatosan változó igényekre rugalmasan, gördülékenyen és gyorsan reagálva tudja elképzeléseinek é s a társadalom által támasztott igényeknek megfelelően alakítani a közigazgatás szervezetrendszerét. Márpedig jelenleg azzal, hogy az ilyen kisebbnagyobb szervezetátalakítások esetében minden egyes alkalommal törvényeket is módosítani kell, a mindenkori k ormányzat döntéseinek érvényesítése jelentősen lelassul, és körülményessé válik. Ez pedig azt is jelenti, hogy a kormányok csak döcögősen tudnak megfelelni az alkotmányban rájuk rótt felelősségnek. A javaslat ezen az ellentmondásos közjogi helyzeten változ tat, egyértelművé téve a szervezetalakítással kapcsolatban fennálló felelősségek megosztását a kormány és az Országgyűlés között. Még egy tényező, amely
