Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2265 A javaslatnak szerintünk a legnagyobb hibája az, hogy miközben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egy kodifikációs javaslatként fogja fel, valójában a hatásaival nem számol a törvényjavaslat. Nem én vagyok az első, aki ebben a Házban szóvá teszem, hogy a törvényjavaslatok mellett az úgynevezett hatásvizsgálatokat nem látjuk. Tehát ebben a javaslatban pont az van benne, az a szándék van benne, hogy a k ormány át akarja alakítani az egész államigazgatási szervezetrendszert. Csak akkor lehetne megnyugtató módon és teljes lelkiismeretünkkel dönteni erről a törvényjavaslatról, ha látnánk, hogy hova akar a kormány eljutni, milyen szervezetrendszert akar felál lítani a jelenlegi szervezetrendszer helyett. Azért nem gondolom, hogy a kormány szervezetalakítási szabadságát ilyen tágan kellene értelmezni, hogy a kormány elindít egy folyamatot a parlamentben egy törvényjavaslattal, de a képviselőknek nem mutatja meg, hogy a kormányrendeletekben, amelyek ki fogják fejteni e törvényjavaslat konkrét mechanizmusát, a konkrét szervezetrendszert... - ezt az országgyűlési képviselőknek látniuk kellene azzal együtt, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyalják. Nagyon hangsúlyosan hiányoljuk azt, hogy nem látjuk ennek a folyamatnak a végét, milyen szervezetet akar kialakítani a kormány. Éppen ezért a jelenlegi állapotában úgy tűnik, és ez is oka annak, hogy nem fogjuk ezt a törvényjavaslatot megszavazni, hogy egy közigazgatási zűrz avar következik ezután. Az fog történni, hogy igazából egy fél évig nem fog tudni magához térni a közigazgatás. Nem pontosan e miatt a törvény miatt, hanem a miatt a szervezetátalakítás miatt, amely ebből a törvényből következik, legalább egy fél évig, a j övő év közepéig a már most is meglehetősen döcögősen dolgozó államigazgatás további bizonytalanságban lesz, és nem fog tudni e törvény hatásaitól dolgozni. Zűrzavar lesz, gyakorlatilag az államigazgatás diszfunkcionális működést fog mutatni. A nem szavazat unkkal, azzal, hogy elutasítjuk ezt a javaslatot, arra is fel akarjuk hívni a figyelmet, hogy a kormány szervezetalakítási szabadságába az is beletartozik, hogy ezért az esetleges zűrzavarért, esetleges diszfunkcionális működésért az ellenzék nem vállalja a felelősséget, ezért csak a kormánynak, illetőleg a kormánypártoknak kell vállalni a felelősséget. Ha ebből a következő fél évben az államigazgatásban tényleg károk, működési zavarok következnek, akkor ezért bizony a kormánynak kell vállalnia a felelősség et. Nem csodálkoznék azon, ha ennek a törvénynek az újabb és újabb módosításai egyébként rövidesen újból a Ház elé kerülnének, mert ahogy valóban Wiener György is utalt rá, nem sikerült tökéletesre csiszolni ezt a törvényt, ami már egyébként magából a terj edelméből is adódik. De hát az egész államigazgatást nem lehet statikus módon kezelni, hanem természetesen a különböző törvényhozási folyamatok érintik az államigazgatást, és ezért vissza kell majd hozni ide a Ház elé e törvény újabb és újabb módosításait. A másik vagy sokadik ok, amely miatt nem támogatjuk a törvényjavaslatot, hogy úgy látjuk, e törvényjavaslatnak a kormány számára az egyik legfontosabb célja az, hogy jogalapot teremtsen az akár tízezres nagyságrendű elbocsátásokhoz, tehát a köztisztviselő k elbocsátásához. Ugyanis hogy fog kinézni ez a folyamat, aminek ez a törvény az első lépése? Úgy fog kinézni a folyamat, hogy most a parlament lehetővé teszi államigazgatási szervek, hivatalok, hatóságok összevonását, regionális átszervezését és a többi, ezt utána kormányrendeletek formájában meg fogják tenni, és utána a folyamatnak az lesz a vége, hogy akinek nem jut feladat, azt el fogják bocsátani, és ez tízezres nagyságrendű elbocsátási hullámot fog jelenteni. Önmagában természetesen azt nem lehet kifo gásolni, ha egy államigazgatási feladatot nem kíván ellátni vagy nem olyan létszámmal kíván ellátni a kormány, mint ahogyan eddig ellátott, önmagában nem lehet ezt kifogásolni, azt azonban kifogásolni lehet, hogy a közszolgálatban dolgozóknak bizonyos véde ttséget jelentenek a törvényi garanciák, és e törvényi garanciák alól gyakorlatilag kihúzzák a talajt az ilyen törvénymódosítások. E törvénymódosításnak többek között az a célja, hogy az átszervezésre hivatkozva lehessen elbocsátani ilyen sok embert.
