Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2262 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlá s szerint 1010 perces időkeretben. Eközben kétperces felszólalásokra nincs mód. Elsőként megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. A képviselő urat illeti a szó. DR. WIENER GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Első közelítésben úgy tűnik, hogy egy nagy terjedelmű, technikai törvényjavaslattal állunk szemben, amely átnevez szervezeteket, tulajdonneveket köznevekkel vált fel , és lényegében mindössze kodifikációs módosításokat hajt végre a magyar jogrendszeren, illetőleg az államszervezeten. Második közelítésben azonban nyilvánvalóvá válik, hogy teljesen új alapokra helyezi ez a rendkívül nagy terjedelmű törvényjavaslat a magy ar államigazgatást. Ám nem egyszerűen teljesen új alapokra helyezi, hanem - szemben az ellenzéki vélekedésekkel - az alkotmányos rendnek megfelelő bázist teremt a magyar államigazgatási szervezetrendszer működése számára. Melyek azok az alapvető jelentőség ű alkotmányos szabályok, amelyek ezt a törvényjavaslatot megalapozzák? Mindenekelőtt az alkotmánynak az a rendelkezése - ez az alkotmány 40. §ának (3) bekezdése , amely szerint a kormány az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonhatja, és erre a célra külön szerveket hozhat létre. Szintén alkotmányos alapot jelent a 2006. évi LIV. törvény 1. §ával elfogadott új alkotmányos rendelkezés, amely szerint törvény minisztérium, miniszter vagy központi közigazgatási szerv elnevezését - és nemcs ak központi, hanem általában közigazgatási szerv elnevezését - a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvénnyel módosíthatja. Vegyük figyelembe azt is, hogy az Alkotmánybíróság - mint erre már államtitkár úr utalt - szintén értelmezte a hatályos alaptörvényünket, és így például az indoklásban is megemlített, 50/1998as alkotmánybírósági határozatával kimondta, hogy a kormányt szervezetalakítási autonómia illeti meg; a kormány teljes mértékben alkotmányosan jár el ak kor, amikor az alkotmány keretei között és természetesen a hatályos törvényeket is figyelembe véve megállapítja az államigazgatás szervezetrendszerét. (21.40) Tehát semmiféle olyan elem nem található ebben a törvényjavaslatban, amely az alkotmányos berende zkedéstől, illetőleg annak elveitől eltérne. Sőt, úgy is fogalmazhatnánk, hogy igazából most valósul meg a hatalommegosztás elve, mert eddig a kormány önálló jogkörének gyakorlását számos, országgyűlési hatáskörben megalkotott törvény korlátozta. Természet esen ez a törvényjavaslat is az Országgyűlés számára igen komoly jogosítványokat tart fenn, egyébként az alkotmány előírásainak megfelelően. Ha megnézzük, hogy milyen jogi normák szabályozzák - e törvényjavaslat értelmében és egyben figyelembe véve a 2006. évi LVII. törvényt is - az államigazgatási szervek felépítését, feladat- és hatáskörét, akkor azt láthatjuk, hogy a minisztériumok felsorolásáról természetesen továbbra is törvény rendelkezik, miként ezt az alkotmány előírja. Csakhogy a minisztériumok fel sorolásáról szóló törvényhez nem kell egy pótlólagos törvényjavaslatot majd benyújtani - mint ez történt '98ban és 2002ben egyaránt, amely átrendezte az új szervezeti felállásnak megfelelően a minisztériumok feladat- és hatásköreit , hanem e törvény ala pján lehetőség nyílik arra, hogy külön törvényjavaslat benyújtása nélkül és a joganyag radikális átrendezése nélkül lehetőség nyíljon arra, hogy keresztülvezessék a változtatásokat a jogrendszeren. Hogyan történik ez? Úgy történik, hogy a minisztériumok fe ladat- és hatáskörét a kormányrendeletben megállapított, úgynevezett minisztériumi statútumok tartalmazzák. Eddig is ez volt a helyzet, de törvények is meghatároztak minisztériumi elnevezéseket, miként erre például Csiha Judit képviselő asszony is utalt, é s jelenleg
