Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSIHA JUDIT, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
2259 az egyes államig azgatási feladatok ellátásáért felelős szerveket, illetve az egyes szervek közötti feladatmegosztást a jövőben a kormány kormányrendeleti szinten jelölje ki. A javaslat nagyszámú törvény módosítását tartalmazza, azt hiszem, ez percekig sem kétséges; azonba n az irányadó alkotmánybírósági gyakorlat alapján az egyidejűleg megvalósuló nagyszámú törvénymódosítás a javaslat egészében nem okoz alkotmányellenességet, hiszen az egyes módosítások között fennáll az alkotmányos értelemben megkövetelt szoros tartalmi ös szefüggés. Az Alkotmánybíróság által e tekintetben felállított feltétel mindenképpen biztosított, ugyanis a javaslatban a szervezeti rendelkezések módosítása egységes szempontok mentén, azonos szabályozási megoldások következetes alkalmazásával történik. V égezetül pedig szeretném jelezni, hogy a törvényjavaslat döntő részében egyszerű többséggel elfogadott törvényi rendelkezések módosítása is szerepel. Ahol viszont olyan törvényt módosít a javaslat, amelyet minősített többség követelményének érvényesítéséve l fogadott el az Országgyűlés, ott a módosítás kifejezetten csak a miniszterek, a minisztériumok, a közigazgatási szervek megjelölésére irányul, nem az alkotmányos magra, így az alkotmány 34. § (2) bekezdésére tekintettel lehetséges egyszerű többséggel elf ogadott törvényben is a módosítás. Így a kormány álláspontja szerint a javaslat elfogadásához teljes egészében egyszerű többség szükséges. Mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy ennek a jogtisztító, jogátalakító törvényjavaslatnak az elfogadás át támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. Elsőként megad om a szót Csiha Judit képviselő asszonynak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. DR. CSIHA JUDIT , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságüg yi és ügyrendi bizottság november 14én tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és többségi szavazatával általános vitára ajánlotta. A vitában megfogalmazódott többségi álláspont három gondolat köré csoportosítható, melyek közül az elsőről az államtitkár úr elé g hosszasan beszélt, ezért csak néhány mondatot ismertetnék ebből. Azt állapítottuk meg, hogy az államigazgatás szervezeti rendszerében mára elképesztő állapotok alakultak ki, mely állapotok több évtized alatt jöttek létre. Ráadásul az állandóan változó, i nkább szaporodó szervezetek rendre megjelennek a törvényekben, így megszűnésükkor vagy átalakulásukkor sokszor több tucat törvényt kell vagy kellene módosítani. Ez kialakított a magyar jogtárban olyan helyzeteket, amelyek már kezelhetetlenek: több éve már nem létező hivatal több tucat törvényben nevesítve szerepel. Egyrészről ezt az állapotot kívánta feloldani a törvényjavaslat. Maga a törvényjavaslat, ahogy az államtitkár úr fogalmazott, egy gigantikus mű. Erre van egy másik jelző is, amit annak idején Gyö rgyi Kálmán legfőbb ügyész korában fogalmazott meg: jogi monstrumnak nevezte az ehhez hasonló törvényjavaslatokat. Azt hiszem, ez valóban a magyar törvénytárban fellelhető törvények közül talán a legnagyobb monstrum, igen hosszú, és látszólag áttekinthetet len, nagyon bonyolult törvényről van szó. Valójában azonban, ha igazán belegondolunk, akkor ez egyszerűsít, ellenőrizhetővé tesz, nem a szervezetet, hanem a feladatot nevesíti; igaz, ezt az egész törvénytáron átvezeti, ettől olyan hosszú, és ettől látszik olyan bonyolultnak. Ahogyan a bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője fogalmazott, mind igaz, hogy bonyolult és terjedelmes, de ez a jogállami megoldás, és azt gondolom, ezzel egyet is tudunk érteni. Úgy láttuk, hogy egy ilyen szabályozással megnő ug yan a kormány szabadsága a szervezetek alakításában, de a felelőssége is, hiszen a törvények által rájuk rótt feladatokat el kell látni. Az, hogy ezt milyen szervezetben látja el, a kormány felelősségévé válik láthatóan is. Ami előnyként hozható
