Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2258 csak nehézségek árán képesek ellátni a kormányzati szervezetalakításra vonatkozó alkotmányos kötelezetts égüket. Ennek a helyzetnek további következménye, hogy azokban az esetekben, amikor a kormány meg kívánja változtatni a miniszterek közötti feladatmegosztást, és módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt vagy egyes közigazgatási szervek közö tti hatásköri átrendezést kíván megvalósítani, egyben mindig arra kényszerül, hogy minden hatályos jogszabályban módosítsa a megváltoztatni kívánt minisztériumi vagy az adott közigazgatási szervre vonatkozó elnevezést, vagy átvezesse a hatáskörök átrendezé se esetén a szükséges változásokat. Ez a körülmény minden egyes esetben a módosítások egyszerűségéhez, formalitásához képest szükségtelenül nagy jogalkotási feladatot jelent. Ennek a problémának a megoldására több kodifikációs technika áll rendelkezésre, a zonban az elmúlt tizenhat évben gyakorlattá vált, hogy ilyen esetekben a törvénymódosításokban, ahol a törvény jogelődöt említ, ott jogutódot kell érteni formulával vagy sommás, vagy kódkulcsos módosítással oldották meg. Ez azonban - és azt hiszem, ez nem igazán vitakérdés - nem tekinthető valódi törvénymódosításnak, és bizonyos esetben a változtatásokat követhetetlenné, a hatályos jogszabályi tartalmat pedig mármár megállapíthatatlanná tette. Az egymást követő kormányok által megvalósított szervezeti átal akítások sommás módosításai egymásra rétegeződtek, ami különösen azokban az esetekben járt a jogbiztonság sérelmével, amikor egy már megszűnt, de a törvényszövegben még szereplő minisztert, minisztériumot, államigazgatási szervet különböző feladatkörei tek intetében ma esetenként eltérő módon kellene értenünk a rendelkezéseket összeolvasva. A végeredmény a törvényalkotás színvonala szempontjából lesújtó, a törvényelőkészítés során egyszer elmulasztott munkát ez a gyakorlat ezer és ezer jogalkalmazóval utóla g végezteti el. A törvénycsomag első részében olyan rendelkezések kaptak helyet, amelyek azt a célt szolgálják, hogy megteremtődjön az összhang a kormány által irányított államigazgatási szervekre vonatkozó általános törvényi szabályok, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény között. Ennek érdekében váltja ki a törvénytervezet a jogrendszerben eddig meg nem határozott, átfogó megjelöléseket. (21.20) Ennek értelmében kormányhiva talok továbbra is csak azok a szervek maradhatnak, amelyek esetében az ágazati miniszter utasítási joga valamely elvi, a hivatal tevékenységével összefüggő sajátosság - elsődlegesen közösségi jogi követelmények - alapján kizárt. A törvényjavaslat második r észében szerepel azon törvények, tvr.ek módosítása, amelyekben országos hatáskörű szervek, központi hivatalok és azok területi szervei jelenleg nevesítve szerepelnek. A javaslat a hivatalok, szervek konkrét megjelölése helyett az általános - feladatkör al apján generálisan megjelölt - szervezeti megnevezést alkalmazza, és minden esetben felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletében kijelölje a feladatot ténylegesen végző hatóságot vagy hatóságokat. A törvényekből nemcsak az államigazgatási szervek nevesítése marad el és módosul általános megjelölésre, hanem a szervezeti szintre vonatkozó utalások, valamint a szervezet tagoltságát bármely más módon megjelelő rendelkezések is. Ez utóbbi körbe tartozik például az illetékességi okok meghatározása, az első- és máso dfokú hatáskör megállapítása vagy a szakhatósági törvényi szintű kijelölések. A javaslat harmadik részében szerepel mindazon törvények, törvényrendeletek módosítása, ahol a jogszabályok konkrétan megneveznek egyes minisztereket és minisztériumokat. A javas lat - a miniszterek konkrét megnevezése helyett - a módosítandó jogszabály tartalmának megfelelő feladat- és hatáskör ellátásában érintett minisztert nevesíti. A feladatkörök megnevezése teljes mértékben követi az egyes miniszterek feladat- és hatásköreirő l szóló kormányrendeletekben szereplő feladatköri listát, így az általános megjelenéshez tartozó konkrét miniszter most már minden esetben kétséget kizáróan azonosítható. Ezek a változtatások teszik érvényesíthetővé azt a célkitűzést, hogy
