Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2257 szakmai észrevételeket, és dolgozunk tovább az ügyön. (Szórványos taps az MSZP és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Világo si Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom, és mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára következő ülésünkön, illetve későbbi ülésünkön kerül sor. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Soron következik a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáró l szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/1202. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1202/3., 4. és 5. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Most megadom a szót Kondorosi Ferenc úrnak, az Igazságügyi és Rendészeti Min isztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Az államtitkár urat illeti a szó. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő gigantikus méretű törvénycsomag a jogalkotás szerelmeseinek igazi csemegének számít, és a teremben már csak ilyenek vagyunk itt (Derültség.) , ezért engedjék meg, hogy kimerítsem ezt az időkeretet, és elmondjam, hogy mit tartunk fontosnak ebben az expozé által jelzendő törvénycsomagban. A legfontosabb értéknek azt tekintjük, hogy a törvényjavaslat elhárítja az akadályokat a kormány alkotmányban biztosított szervezetalakítási szabadságát érvényesítendő, illetve azt érvényesülni kellően nem hagyó akadályok elől. Másodszor: a javaslat számos kodifikációs ellentmondást számol fel, amelyek az elmúlt tizenhat év jogalkotásának a negatív eredményei. Végül pedig van egy politikai dimenziója ennek a javaslatnak, nevezetesen az, hogy ez a javaslat meghagyj a a kormányzati törekvések érvényesítését abban a tekintetben, hogy csökkenteni szeretné a központi költségvetés kiadásait és növelni az állam működésének hatékonyságát. A javaslat jól illeszkedik abba a kormányzati lépéssorozatba is, amely azt célozza, ho gy a kormány a jogrendszerbe koherensen beépülő módon hajtsa végre a társadalmi reformokra vonatkozó elképzeléseit. Ami a kormány szervezetalakítási szabadságát illeti, ez egy alkotmányos alapérték, az alkotmány több rendelkezése biztosítja ezt a szervezet alakítási szabadságot. Ezek a szabályok fejezik ki a parlamentáris demokráciáknak azt az alapelvét, miszerint a végrehajtói feladatokért a mindenkori kormány viseli a politikai felelősséget, ennek megfelelően pedig rendelkeznie kell mindazokkal a jogosítvá nyokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy önállóan, elképzeléseinek megfelelően alakíthassa ki a közigazgatási feladatok ellátásának rendjét, szervezetét. Ennek a szervezetalakítási szabadságnak a fontosságát az Alkotmánybíróság több ítélete is hangsúlyozta. Ez az alkotmányos alapelv és államszervezési elv a gyakorlati megvalósítást számos akadályban élte meg, hiszen a miniszterek hatásköreit, illetőleg a központi hivatalok feladatait törvények rögzítik, így a legtöbb esetben a kormányzaton belüli szervezeti r acionalizáláshoz vagy feladatátcsoportosításhoz törvénymódosítások szükségesek. Ez a körülmény pedig, amellett, hogy lelassítja az esetenként sürgősnek bizonyuló szervezeti megoldások kivitelezését, szükségtelenül olyan ügyek megvitatásával terheli az Orsz ággyűlést, amelyeket egyébként az alkotmánynál fogva nem feladata eldönteni. Elvi szinten pedig ez azzal a nem kívánt eredménnyel jár, hogy a kormányok
