Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
2133 javaslat is elhangzott, hogy minden olyan terület, amelyen eddig címzett támogatás volt, az kerüljön be mégis valamilyen formában vagy a fejlesztési tervbe, vagy a költségvetésbe. Nem gondolnám, hogy ez a “minden kerüljön bele” elfogadható, hiszen a fejlesztési terv azokat a beruházásokat tartalmazza, amel yek a legfontosabbak, és amelyek rendszere kialakult öttíz, nem tudom, hány évvel ezelőtt, más körülmények között. Igen, súlyozzunk még a fejlesztések között is! (17.00) Ennek a rendszernek azért van egy hosszú távon meggondolandó következménye is. Neveze tesen az, amibe a délelőtti vita során már belekezdtem, hogy az önkormányzati saját források csökkennek, az önkormányzatoknak a költségvetésből folyó részesedése csökken. Ez nem 5 évre, ez 15 évre igaz. Ennek következtében az önkormányzatok eladósodása növ ekszik. Ez még messze nem éri el a nyugati szomszédainknál tapasztalt szintet, de az utóbbi években valóban nagymértékben növekszik a csődhelyzet kialakulásának a veszélye. Ebben a helyzetben, amikor az önkormányzatok saját forrása csökken, akkor egyre nag yobb mértékben lesz a fejlesztéspolitikában ráutalva az állami forrásokra. Tehát egy állam által vezérelt fejlesztéspolitikát fog megvalósítani az önkormányzati rendszer, ami néhány évig, úgy gondolom, elviselhető, működtethető, de hosszú távon nem. Hiszen semmilyen alapos vita, parlamenti, társadalmi, akármilyen vita nem tudja azokat a helyi igényeket - legyen egy 100 lakosú falu vagy egy 50 ezer lakosú önkormányzat - egyformán átfogni, és megfelelő célrendszert kijelölni; tehát kell működtetni. Az persze egy javaslat, hogy legyen az önkormányzatoknak több pénze, mindnyájan ezt kívánjuk, mert ez azt jelenti, hogy az országnak is több pénze van. Ehelyett, ami könnyebben megvalósítható, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszerbe kerüljön be olyan korlát, hogy a pénzek egy részét csak fejlesztésre lehet fordítani, vagy legyen ilyen kötött felhasználású állami normatíva. De az önkormányzatok saját döntési lehetőségeit teljesen lecsökkenteni és egy helyhatósággá vagy elöljárósággá lecsökkenteni, ezt semmikép pen nem szabad. Az előbb említettem a csőd kifejezést, de csak annyiban kívánok reagálni, itt az egyik képviselőtársam a vége felé mondta, hogy kétfelé szakad az ország, vagy kétféle önkormányzatok lesznek, és ez alkotmányossági kételyeket vet fel; nevezet esen, hogy lesznek a csökkentett hatáskörű önkormányzatok. Nem kívánok az alkotmányossági kérdésben állást foglalni, de ami ezzel szemben állítható, az nem kétfajta Magyarországot jelent? - hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek még rossz anyagi körülmé nyek között is meglépik azokat a lépéseket, amelyek nagyon fájdalmasak, mert igyekeznek a törvényi előírásoknak eleget tenni, és ezek így működnek; és vannak vagy lesznek olyan önkormányzatok, amelyek ezeket a lépéseket nem teszik meg. Csődbe mennek, de úg yis azok a közszolgáltatások biztosítva lesznek a településen, mert hiszen ennek semmi különösebb garanciája nincs. Tehát ezzel a felvetéssel én nagyon nem értek egyet. Aztán a legvaskosabb, ami tulajdonké ppen nem is ennek a mostani délutáni vitának a témája, hanem a délelőttinek lett volna, a normatívarendszer. De itt az egész vita erről szólt, és nagyon nehezen tudtam megállni, de gondoltam, időt spórolok, hogy nem mondom el sokszor. Röviden: az egyik kép viselőtársam azt jelezte, hogy csődbe megy az oktatási rendszer, vagy csődbe megy a speciális oktatási rendszer, merthogy az az adott oktatási normatíva mennyi. Node ő sem gondolja, hogy akármennyi volt az elmúlt 15 évben az az oktatási normatíva, abból eg y intézményt működtetni lehetett. Ő sem gondolja azt, hogy az oktatási normatívák alakításával tudja a mindenkori kormány vezérelni az önkormányzatok oktatási tevékenységét. Az önkormányzati kasszába befolyik egy csomó normatíva címén, egy csomó szja címén , aztán persze saját bevétel, hitel, ez, az, amaz, és ebből eldönti, hogy számára mi a fontos, a zeneiskola, a speciális képzést igénylő gyerekek oktatása vagy éppen a metróépítés. Ez az egész finanszírozási rendszer, és itt most nem a végösszegre teszem a hangsúlyt, nagyon rossz. Egyébként érdekes, hogy aligalig hangzott el az a kitétel, hogy az önkormányzatok összességben mennyivel kapnak kevesebbet, merthogy kevesebbet kapnak, ha figyelembe vesszük, azt hiszem, az Ékes úr által felemlített metróberuházá st. Alapvetően az a lényeges, hogy ezek a
