Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
2132 okozta emelkedő adójövedelem - az államháztartás bevétele - képes megteremteni a költségvetés egyensúlyát. Általában a fenti tézisek kifejtése előfordult már itt az Országgyűlésben, engedt essék meg, hogy röviden mégis mindegyikről mondjak egyegy mondatot. Először is a csökkenő adóráta képes úgy ösztönözni a nemzetgazdaság tevékenységét, azaz az adóalap növekedését, hogy növekszik az adóbefizetés. Hogyan történhet meg, hogy adóemelés nélkül emelkedik az adóbefizetés? Valójában nem történik adóemelés, hanem éppen ellenkezőleg, adócsökkentés, mert nem emelkedik az adóteher, aminek mérője az adóráta, nem pedig az adóbefizetés. Íme egy példa az elmélet alátámasztására! 200 ezer forint jövedelem mellett 40 százalék adórátával 80 ezer forint adót fizetünk. Ha az adóráta 30 százalékra csökken, aminek hatására megemelkedik a gazdasági tevékenység és az adózási hajlandóság, és a jövedelmünk megemelkedik 300 ezer forintra, akkor az adófizetés 90 ezer f orint lesz. Tehát a több adó fizetése nem jelent súlyosabb terhet, éppen ellenkezőleg, könnyebbet. Félreértés ne essék, nem csoda történt, hanem kinövekedés. Második propozíció. A felismerés viszonylag új keletű, hogy a munkanélküliség csökkenésével együtt csökken az infláció. Az elmúlt évszázad második felének évtizedeiben ez elég gyakran vita tárgya volt. Úgy okoskodtak, hogy amikor a munkanélküliség csökken, akkor a háztartások jövedelme emelkedik, ami emelkedő vásárlásokat okoz, és így elindítja a keres let húzta inflációt. Ezzel szemben az történik, hogy a csökkenő munkanélküliség, ami nem más, mint növekvő foglalkoztatottság, megemeli a megtermelt javak mennyiségét. Ez a növekvő kínálat… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök úr, hallottam a…? ELNÖK (Lezsák Sándor) : Igen, letelt az idő. Köszönöm szépen, képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök úr, remélem, a következő napokban módom lesz fol ytatni. ELNÖK (Lezsák Sándor) : A Szabad Demokraták Szövetsége részéről Gegesy Ferenc képviselő úr következik. DR. GEGESY FERENC (SZDSZ) : Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel meg türelemmel hallgattam végig az előttem szólókat, és ennek következtében igyekszem csak a számomra leginkább fontos vagy az engem legjobban érdeklő témákhoz és a lehető legrövidebben hozzászólni, hogy ezt az öt percet is meg tudjuk spórolni. Az első téma a vita elején elhangzott és többször is: ez a céltámogatási törvény módosítása. Elha ngzott egy olyan kitétel, hogy ez történelmi lépés. Én ezt nem gondolom. Nem történelmi, de fontos és jó irányba menő lépés, pontosabban azt fejezi ki, hogy olyan helyzetben, amikor a gazdasági élet, társadalmi élet minden területén spórolni kell, akkor mé g az ilyen nagyon fontos területen, hogy fejlesztések, itt is meg kell gondolni, hogy az állam pénzét mire fordítjuk, mely fejlesztésekre. És ha ezen a területen azt mondjuk, azt látjuk, azt gondoljuk, hogy a nemzeti fejlesztési terv kiemelte azokat a terü leteket, azokat a beruházástípusokat, amelyek Magyarországnak ebből a nehéz finanszírozási helyzetből való kilábalásának a garanciái, igen, akkor erre fordítsuk az erőforrásainkat. Itt csak egy pontosítást. Elhangzottak olyan kitételek is, hogy megszűnik a cél- és címzett támogatási rendszer. Erről nincs szó, a céltámogatásnak, azt hiszem, az Ötv. előírása miatt is maradnia kell, a címzett támogatásoknál is csak arról van szó, hogy újak nem indulnak. Olyan
