Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
204 gazdaembert érintett az a helyzet, hogy a 2004es kifizetések elmaradtak, amik 2005 elején lettek volna esedékesek, és 2005 végére, 2006ra húzódtak át, így komoly pénzügyi hiányok keletkeztek a napi gazdaság szintjén. Még ha a Pénzügyminis ztérium ezzel nem is ért egyet, akkor is ez volt a tény. De ugyanez volt az egészségügyi szférában is, hiszen az adósságállomány növekedett, a tartozások emelkedő összegű átütemezése történt meg, az adóssággal érintett intézmények száma növekedett 2005ben , egyébként a 2004es romló folyamatok tovább erősödtek ebben a szférában 2005ben is. Az uniós pályázatok tekintetében is nyugodtan mondhatjuk, hogy veszélyezteti az a rendszer, amelyet a kormány bevezetett, a támogatási rendszer hitelességét, és bizonyta lan helyzetet teremtett az úgynevezett kedvezményezettek, tehát az úgymond egyébként kijelölt haszonélvezőik számára is az a gyakorlat, hogy az egyes alapoknál háromkilenc hónapot vett igénybe a benyújtást követően a szerződéskötés időtartama. Ezért, nem véletlenül, érdemes visszatérni a 2004 őszi vitákra; a 2005ös költségvetésről az ellenzék, illetve az Állami Számvevőszék és nagyon sok, a gazdaságban elemzőként, érdekvédelmi szervként megjelenő véleményt hozunk. A Fidesz azt mondta, hogy ez a túlélés kö ltségvetése, a kártyavár megalapozása történt ebben az időszakban, és most nyugodtan mondhatjuk, hogy egy túlmisztifikált, az emberek számára ködösített költségvetés, az első nagy átverés a költségvetések rendszerében, ami megtörtént. Bár az is igaz, ha az Állami Számvevőszék elnökét idézem, hogy azok a trükkök, amelyek tulajdonképpen a mai napig is homályosítják a tisztánlátást a költségvetés körül, hogy a kormányzat állandóan átértelmezi a számokat, amiben az államtitkár úr különleges szerepet vállalt, gy akorlatilag már az egyensúly megtartása érdekében 2003 környékén elkezdődtek; az évközi elhatárolások indították el a folyamatokat, a 13. havi fizetés januárra való átcsúsztatása, az áfa, az autópályaelszámolások, a Gripentörténet, a PPPkkel való mocorg ás, ahogy az ÁSZ elnöke fogalmazott, magyarul mondhatnánk: trükközések. A költségvetési elszámolásoknak a pénzforgalmi egyensúlyát úgy ahogy rendbe tudták tenni, és innentől kezdve elindult a két nyelven való beszélés a költségvetésben, amelynek során elős zeretettel mindig a kedvezőbb számokat idézte a kormány, viszont a külső elemzők, az Európai Unió és mi magunk is azt mondtuk, hogy a reális tisztánlátás érdekében egy tiszta, világos elszámolási rendszert kell bemutatni. 2005ben már olyan mértékűvé vált az úgymond pénzforgalmi szemléletű és az eredményszemléletű költségvetési hiány, ha csak a számait nézzük, hogy 2005ben 4,9 százalékkal 1067 milliárd, valójában viszont a konvergenciaprogram szempontjából az Európai Unió felé az elszámolási kötelezettségü nk a kimutatások tekintetében 7,5 százalék, ami 560 milliárd forinttal nagyobb hiány a valósághoz képest. Ebben valóban benne vannak a különböző elszámolási trükkök, ami két nagy körhöz kötődik: elsősorban a decemberi ferihegyi privatizációhoz kapcsolódóan mintegy 400 milliárd forint, valamint a MOLlal a speciális megalapozású párnagázeladás, illetve a részvények értékesítésével 80 milliárd forint. Ez a legnagyobb hányada, ami lehetővé tette a kormány számára, hogy azt mondhassa, minden rendben van, minden remek, minden jó, de valójában, amikor mögé néztünk, amikor a kötelezettségeket a kormányzat számba vette, és ha reálisan számba vesszük, akkor ez a mutató sokkal rosszabb, mint amire a kormány lehetőséget teremtett, és amire egyébként a törvény maga lehe tőséget teremtett. (10.20) Azt gondolom, hogy itt egy nagyon fontos pontnál tartunk, hiszen egy törvénytervezetet tárgyalunk, egy törvényt ítélünk meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kormányzat a költségvetési törvényt átlépte, nem tekintette a maga számára nézve kötelezőnek, és innentől kezdve egy nem jogkövető magatartást indított el - egyébként már az áfavisszatartásoktól kezdve egészen a költségvetés betartásáig , és ha végigvesszük a költségvetés kritikáját, azt alapvetően a törvények be nem tartásaként , a törvények kiskapuinak a kereséseként és a törvényi csúsztatások halmazaként
