Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
193 Számvevőszék jelenté se a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most 30 perces időkeretben megadom a szót Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének. Az elnök urat il leti a szó. DR. KOVÁCS ÁRPÁD , az Állami Számvevőszék elnöke : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Professzor Úr! Kedves Kollégám! Kérem, engedjék meg, hogy gondolataimmal kapcsolódjak Katona Tamás úr expozéjához, és az Állami Számvevőszék részéről néh ány kapcsolódó gondolatot mondjak el. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat országgyűlési vitája mindig alkalmat ad az államháztartás működésének átfogó jellegű, makrogazdasági összefüggé sekre is figyelmet fordító áttekintésére. Különösen fontos ez a lehetőség most, amikor a közszféra és az államháztartás korszerűsítése van napirenden. A zárszámadás tárgyalásakor már sok tekintetben előtérbe kerül a jövő évi költségvetés, rövidesen elkészü l a II. nemzeti fejlesztési terv, és az aktualizált konvergenciaprogramban foglalt, felvázolt célok is csak akkor teljesülhetnek, ha egyebek mellett megteremtődik a fejlesztési és a pénzügyi tervezés összhangja. Ebbe a folyamatba illesztve a zárszámadás vi zsgálata nemcsak a közfinanszírozás szolgálata, erősítése, hanem a pénzügyi biztonság szempontjából is fontos, hiszen jogállami keretek között az egyes ember pénzügyi biztonsága az alapvető állampolgári jogok körébe tartozó olyan körülmény, amelynek alapjá n az állampolgároknak joguk van azt is megtudni, hogy mire és hogyan használták fel az államháztartásban befizetett adóforintjaikat. Ennek az alkotmányos biztosítékaként jött létre a rendszerváltás előkészítéseként a legfőbb állami pénzügyi ellenőrző szerv ezet, az Állami Számvevőszék. Amikor a zárszámadás kapcsán véleményt mondunk a számokról, akkor az Állami Számvevőszék és az általa végzett pénzügyi ellenőrzés ebben a formájában, stabilizációs eszközként ilyen szerepben érvényesül. A zárszámadás vizsgálat a éppúgy, mint minden számvevőszéki ellenőrzés, elsősorban a múltra, s részben a jelenre összpontosul, de értékelései, következtetései és ajánlásai mindig a jövőnek szólnak. Tény, az ÁSZ eddigi zárszámadási ellenőrzései kapcsán megfogalmazott javaslatai az éves költségvetésekben nem tükröződtek az elvárható mértékben. Az elmúlt évben végrehajtott költségvetés esetében sem volt ez másképpen. A körülményeket tudjuk, a korlátokat is, mégis szóvá kell tenni. Meggyőződésem, és ebben egyetértésünk van a Pénzügymi nisztériummal, a költségvetési gyakorlat megújítása elodázhatatlan. A jelenlegi körülmények között fokozottan igaz, hogy a zárszámadás ellenőrzése nem pusztán visszatekintő, alapos szabályszerűségi kontroll, hanem jó néhány tanulsággal is szolgál a nemzetg azdaság fejlődését megalapozó munkához. Szeretném jelezni, hogy nem bocsátkozom részletekbe, azok ugyanis megtalálhatók a jelentésekben. A gazdasági folyamatok jobb követhetősége s az önök munkájának elősegítése érdekében tudatosan törekszünk arra, hogy am ennyire azt törvényjavaslat prezentációja lehetővé teszi, a zárszámadási jelentésünket mindinkább sztenderdizált módon, az évenkénti összehasonlítást lehetővé tevő szerkezetben adjuk közre. Az Országgyűlés plenáris ülése adta lehetőséggel élve, tisztelt ké pviselő hölgyek, urak, néhány fontos megállapításunkra, következtetésünkre szeretném felhívni szíves figyelmüket. Az Állami Számvevőszék - feladataiból és felhatalmazásából adódóan - az államháztartási folyamatok mozgásirányaira, valamint a költségvetési t ervezés, végrehajtás és beszámolás tényeire és összefüggéseire s egyes előirányzatok megalapozottságának kérdőjeleire, kockázataira mutat rá,
