Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. KIS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
190 támogatást, és szigorította a jogszabályellenes gyógyszerfelhasználás szankcióit. Augusztusban kormányhatároz at született arról, hogy melyik költségvetési fejezetnek mekkora év végi maradványt kell képeznie. A bevételek növelését szolgálta a társadalombiztosítási járulékalap szélesítése, a pénznyerőautomaták tételes adójának emelése, a dohánytermékek behozatalán ak szigorúbb ellenőrzése és júliustól az Európai Unión kívülről származó termékbehozatal esetében a csatlakozástól alkalmazott önbevallásos rendszer helyett a korábbi kivetéses áfabeszedés rendszerének visszaállítása. Az intézkedések végül is eredményesnek bizonyultak, mivel alapvetően sikerült tartani az eredeti alacsonyabb hiánycélt. Az év végére az államháztartás hiánya pénzforgalmi szemléletben 1067,6 milliárd forint, a bruttó hazai termék 4,8 százaléka lett. Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg egy me gjegyzést. A magyar statisztikai rendszer jól működik. A tényadatok, amelyeket az államháztartás helyzetéről, állapotáról időről időre szolgáltattunk, megalapozottak, megbízhatóak és valósághűek. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minden es etben elfogadta Magyarország jelentését az államháztartás helyzetéről, jóváhagyta az úgynevezett notifikációs jelentésünket. Ilyen jelentést minden tagország egy évben kétszer készít. A jelentéseket minden esetben az Eurostat értékeli. Az Európai Unió stat isztikai hivatala egyszer sem sorolta Magyarországot azon országok közé, amelyeknek adatai valamilyen oknál fogva problémásak. Úgy gondolom, hogy ugyanez a helyzet a múlt évi költségvetésről készített notifikációs jelentés esetében is, amelyet ezekben a na pokban értékel az Eurostat. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni. Lehet, hogy prognózisaink az elmúlt években némileg bizonytalanok voltak, és nem bizonyultak minden esetben kellően megalapozottnak. Ezen természetesen változtatnunk kell, változtatni is fogunk. A mi viszont történt, arról mindig is pontos képet adtunk, pontosan tájékoztattunk. Tisztelt Ház! Tavaly előrehaladtunk az uniós források hasznosításában is. Az Európai Bizottság számításai szerint Magyarország 2005ben a nettó pozíció szempontjábó l 146 milliárd forintos aktívumot mutat, ez közel háromszorosa a megelőző, tehát a 2004. évinek. Ha a csatlakozás előtti éveket is figyelembe vesszük, 2005ben fordult elő először, hogy összességében több uniós forrást használtunk fel, mint amennyit eredet ileg terveztünk. Minden uniós programnál elindultak a kifizetések, ezzel együtt a szerződéskötések, a kötelezettségvállalások összege is kedvezően alakult. Sem tavaly nem volt, sem azóta nincs költségvetési akadálya az uniós források felhasználásának. Több előirányzatnál az eredetileg tervezettnél nagyobb lett a kifizetés. (9.00) Ez megkövetelte a hazai társfinanszírozás emelését is, amit pótlólagos átcsoportosítással vagy költségvetési technikával mindig sikerült biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! A közpo nti költségvetési fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programokra tavaly az előző évinél 8,6 százalékkal költöttünk többet. E kiadások 70 százalékát a költségvetés, 30 százalékát pedig az uniós forrásokat is tartalmazó saját bevétel képezte. A saját bevétel egy év alatt 35 százalékkal növekedett azután, hogy már 2004ben is 23,5 százalékos volt a felfutás. A növekedésben kiugró szerepe volt az uniós támogatás megnégyszereződésének. Az évközi megtakarítási intézkedések a központi támogatást fog ták vissza. Ennek része volt a 92,5 milliárd forintos államháztartási tartalék létrehozása, amelyet aztán nem is költöttek el. A központi költségvetés általános tartalékának közel 92 százaléka, azaz 35,4 milliárd forint a központi költségvetési fejezetek t ámogatását növelte. E forrás fedezte sok más mellett az agrárgazdálkodók közvetlen területalapú támogatási kifizetését, ez 7 milliárd forint volt, az árvíz és belvíz elleni védekezés feladatait, amely 3,5 milliárd forintot tett ki, a sporttevékenységek tám ogatását 4,2 milliárd forintos értékben és a határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatását 1,9 milliárdos keretben. Az úgynevezett felülről nyitott előirányzatokon, melyek a költségvetési törvény módosítása nélkül túlléphetők, 2005ben a tervezetthez képest 41,7 milliárd forinttal volt magasabb a kifizetés. A
