Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. KIS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
189 alakulásához, és emiatt vált szükségessé az a korrekció, amelyre az idén és jövőre kerül sor. Bár a lakosság jövedelmei gyorsa n nőttek a múlt esztendőben, a többletpénzt csak részben költötték fogyasztásra. A háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal bővült, viszont ismét növekedésnek indultak a megtakarítások, és ez mindenképpen kedvező. Az elmúlt esztendőben már megkezdődött a kö ltségvetési szférában a létszámcsökkenés, ennek mértéke mintegy 1,3 százalék volt. A versenyszférában a foglalkoztatottak száma tovább bővült, mintegy 0,2 százalékkal. A gazdaság tavaly többékevésbé árstabilitás közeli állapotba került. A fogyasztói árak éves átlagban mindössze 3,6 százalékkal emelkedtek. Erre az árstabilitásra az is jellemző, hogy időközben az energiahordozók világpiaci árában kisebbfajta robbanás következett be. Ennek hatását a lakosság a hazai árakban aligalig érzékelte, köszönhetően a növekvő költségvetési támogatásoknak. Mivel az ilyen mértékű támogatások fenntartása indokolatlan, a kormány hozzálátott azok mérsékléséhez. Ennek hatása részben már az idén, de elsősorban jövőre éreztetni fogja hatását az infláció átmeneti emelkedésében. Az egyensúly szempontjából - mint már említettem - fontos történés volt a múlt évben a fizetési mérleg hiányának csökkenése. Az előző esztendőhöz képest a hiány a GDP arányában 1,2 százalékponttal mérséklődött. A kisebb hiánnyal párhuzamosan javultak az o rszág külföldi finanszírozásának feltételei. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a működőtőkebeáramlás a privatizációs bevételekkel együtt több mint 5 milliárd euró volt, ez 40 százalékkal haladta meg a 2004. évit. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig nézzü k meg, hogy mi is történt az államháztartásban a múlt esztendőben. A költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát 1054,5 milliárd forintban, azaz a GDP 4,7 százalékában határozta meg. Ez év közben a Munkaerőpiaci Alap támogatásának változá sa és az adósságátvállalások következtében 1167,9 milliárd forintra módosult. Itt most engedjenek meg nekem egy kis kitérőt. A költségvetési törvény mindig pénzforgalmi hiányt határoz meg Magyarországon, ez nem azonos az eredményszemléletű, vagyis az európ ai uniós metodika alapján számított hiánnyal. Erre a kis különbségtételre érdemes figyelni, amikor megjegyzünk számokat, és amikor összehasonlítunk adatokat. Visszatérve az államháztartás múlt évi pénzforgalmi mérlegének alakulására, érdemes megvizsgálni, mennyire voltak sikeresek a költségvetésbe épített fékek. A deficitcél betartása, a kockázatok kezelése érdekében 2005ben számos, a korábbinál erőteljesebb garanciális szabály került a törvénybe. Ezek közül hatásában a legjelentősebb a rendkívüli tartalék képzése a kockázatok mérséklésére, illetve a költségvetési intézményeknél a maradványtartási kötelezettség érvényesítése. A múlt évi költségvetésben tehát volt általános és céltartalék, emellett tavaly először államháztartási tartalékot is létrehoztunk ar ra az esetre, ha a bevételek nem a tervnek megfelelően érkeznének. (Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői székét.) De nemcsak a bevételeknél készültünk a kockázatokra, a kiadásokat is erős kontroll alá vettük. A kiadások túlfutásának megakadályozása érdekében a t örvény előírta, hogy a költségvetési intézmények a 2005re jóváhagyott kiadásaikat nem növelhetik az előző évekről megmaradt előirányzataik felhasználásával. Ez az, amit úgy hívunk, hogy maradványtartási kötelezettség. Év közben kiderült, a tartalékra szük ség is van, hiszen néhány bevétel - így az áfa, az szja, a tbjárulék - némileg elmaradt az előirányzattól. A bevételkiesés nagy része a bázishatás következménye volt, mivel az előző évi tényleges bevételek nem érték el a költségvetési tervezés során számí tásba vett szinteket. A reálgazdasági folyamatok sem kedveztek a költségvetésnek, az infláció a vártnál alacsonyabb lett, ami egyébként kedvező, és a foglalkoztatottság sem úgy bővült, ahogy azt számításba vettük. A folyamatok láttán a kormány menet közben beavatkozott: márciusban megemelte a rendkívüli államháztartási tartalékot, a gyógyszerkiadásoknál július 1jétől bevezette a hatóanyag alapú fix
