Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. KIS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
188 határozott, hogy az előterjesztést 15 órás időkeretben tárgyalja. A napirendi ajánlás tartalmazza az időkeret felosztását. Felké rem Kis Zoltán jegyző urat, ismertesse a vita menetét. Jegyző úr! DR. KIS ZOLTÁN jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A vita menete a következő. Elsőként Veres János pénzügyminiszter úr expozéjára kerül sor 40 perces időkeretben. Őt követi Kovács Árpád, az Állam i Számvevőszék elnöke 30 perces időkeretben. Ezután a költségvetési bizottság előadója terjeszti az Országgyűlés elé a bizottságok összefoglalt véleményét. A bizottságokban megfogalmazódott összegzett kisebbségi véleményt két előadó kívánja ismertetni. Az összefoglalt véleményekre 3030 perc áll rendelkezésre. Ezt követően a képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki a frakciók álláspontját 2525 perces időkeretben. Ezek között kétperces felszólalásra nincs lehetőség. A mai napon a további képviselői felszó lalásokra az általános vita 15 órás időkeretéből 10 óra áll rendelkezésre. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak 40 perces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó. DR. KATONA TAMÁS pénzügym inisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sok elemzés elhangzott arról, hogy milyen évet is zártunk tavaly. Most elkészült a végleges mérleg. A zárszámadás, amely a múlt évi költségvetés v égrehajtását tekinti át, nem csak a költségvetésről szól; kitekintést ad arról is, hogy az egész gazdaság miként teljesített. Milyen is ez a bizonyítvány? Többször elmondtuk már, hogy a gazdaság teljesítménye kedvező, ugyanakkor nem sikerült kellőképpen or vosolni az egyensúlyi gondokat. Akkor talán először a gazdaságról. A bruttó hazai termék növekedése 2005 egészében az Európai Unió átlagához képest gyors volt. A növekedés szerkezete továbbra is kedvezően alakult. Némi jó hír az egyensúly terén, hogy taval y a folyó fizetési mérleg hiánya a tervezettnél erőteljesebben csökkent. Tisztelt Országgyűlés! A múlt évben a GDP gyorsan bővült, a növekedés elérte a 4,1 százalékot. Nemcsak az a lényeges természetesen, hogy milyen ütemben nő a gazdaság. Az is fontos, ho gy mi a gazdasági növekedés motorja. Ez a motor 2005ben részben az export volt. Tavaly az áruk és szolgáltatások kivitele 10,8 százalékkal bővült. A gyors exportfelfutás hátterében az húzódik meg, hogy a magyar gazdaság versenyképes külföldön. Miközben az export ilyen ütemben bővült, az import ettől némileg elmaradva futott fel, így a kivitel és a behozatal közötti különbség csökkent. (8.50) Ennek hatására az áruforgalom hiánya 2005ben 1 milliárd euróval kedvezőbb volt, mint 2004ben. Ez a javulás azért i s kiemelendő, mert eközben a magyar cserearányok az energiahordozók áremelkedése miatt közel 2 százalékkal romlottak. A kereskedelmi mérleg jobb helyzete számottevő részben hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési mérleg pozíciója is kedvezőbbé vált. Már említet tem, hogy a tavalyi gyors növekedés egyik fő hajtóereje az export volt. De a kivitel mellett hasonlóan fontos szerepet játszottak a beruházások is. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 egészében 6,6 százalékkal emelkedett. Az építési beruházásoknál az út- és autópályaépítések járultak hozzá nagymértékben a növekedéshez. Az elmúlt négy évben soha nem látott mértékű felzárkózás ment végbe Magyarországon a közlekedési infrastruktúra, elsősorban az autópályahálózat bővülésében. Tavaly 82 kilométernyi ú j szakaszt adtak át. Gyorsan nőttek a nemzetgazdaság egészében a reálkeresetek. Ez nemcsak a múlt esztendőre, hanem a megelőző három évre is érvényes. Tavaly a reálkeresetek növekedése elérte a 6,3 százalékot. Ez a lakosság számára kedvező hír az egyensúly t tekintve már nem számít annak, a felzárkózás a reálkeresetek terén az indokoltnál gyorsabb volt, nem igazodott a termelékenység
