Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
183 alapján kerül a beteg később vagy hamarabb műtétre. Ez nem nyilvános, de mindnyájan tudjuk: bizony, ez a hálapénz egyik fo rrása. És mi azt mondjuk: ez történjen nyilvánosan, a nyilvánosság ellenőrzése mellett, és szakmai okok alakítsák a várólistákat. Szeretném még megjegyezni azt, hogy ezek a várólisták - vagy ahogy korábban hívták őket: előjegyzési listák - nem sürgős műtét ekre vonatkoznak; elsősorban az úgynevezett életmódjavító műtéteknél alakulnak ki a világon mindenütt, amelyek nagyon fontosak, de azokat megelőzik a sürgősségi, a daganatos ellátások, meg kell hogy előzzék, ahol nem lehet várakozni, és az ön által említet t miniszteri levél ezt célozza. Hogy a várólisták tisztességes és méltányos listák legyenek, és hogy a beteg várólistán elfoglalt helye a jelentkezésétől és az egészségi állapotától, ne pedig a pénzügyi helyzetétől függjön, ezért hozzuk létre a betegek, a biztosítottak jogát védő egészségbiztosítási felügyeletet, amely nyilvánossá teszi ezeket az eddig rejtetten működő, előjegyzési listáknak nevezett várólistákat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Napirend előtti felszólalásra megadom a szót Hargitai János frakcióvezetőhelyettes úrnak, KDNP: “Korrekciót kell tenni a megszorító csomagról” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Áll amtitkár Úr! Sajátos helyzetben van az Országgyűlés, sajátos helyzetben vagyunk mindannyian - hogy folytassam azt a hangütést, amit Göndör képviselőtársam elindított , kétségtelenül beszélhetnénk arról, hogy ősszel mit kell tenni a parlamentben. Hogyha ez a sajátos helyzet nem lenne, akkor azt mondhatnám, hogy az ősz attól izgalmas, hogy adótörvényeket alkotunk, ezekkel megalapozzuk a költségvetést, aztán majdan decemberben elfogadjuk a költségvetést. Igen ám, de idén egy olyan évünk volt, amikor egy nagyo n erőteljes bemelegítést tettünk, nem is most alkotjuk az adótörvényeket, sőt ez nem is bemelegítés volt, hanem mindjárt egy heves küzdelem: nyáron adócsomagot fogadott el az Országgyűlés, mert erre rákényszerültünk. Ma már, bevallom önöknek is - és ezért mondok néhány önkritikus mondatot is, az akkori mondataimat is korrigálom , egy kicsit megértőbb vagyok önökkel szemben. Ugyanis akkor, amikor az adócsomagot önök elfogadták, és mi azt vitattuk, akkor nem voltunk minden információ birtokában. Én szerettem volna hinni képviselőként a kormánynak, annak a kormánynak, amely végig, még a tavasz folyamán, a nyár elején is azt kommunikálta, hogy a költségvetés folyamatai rendben vannak, a költségvetés makroszámai úgy alakulnak, ahogy azt az Országgyűlés, ahogy az t a kormánytöbbség megtervezte. Igaz, hogy a választások után mindjárt azzal szembesítettek minket, hogy semmi nem igaz abból, amit elmondtak, mert az államháztartás hiánya minimum a duplája annak, mint amit a költségvetésben megterveztek. Elemzők akkor is azt mondták, hogy önök még akkor sem mondanak igazat, mert a baj ennél is nagyobb. Na, ezt azért én sem hittem el, én akkor hinni akartam a kormánynak, és ezért nem értettem, hogy az az adócsomag, amelyet mi annak idején meghoztunk, az miért ilyen egyolda lú, miért csak a bevételek növelésére koncentrál, és miért nem figyel semmi másra. És itt kell elmondanom, hogy ma már nagy empátiával gondolok vissza arra az időszakra. Annyira elrontottak mindent az elmúlt négy évben, hogy - ma már látom - egyszerűen nem volt más mozgáslehetőségük, az ország és önök kényszerpályán voltak, az Európai Unió, a nemzetközi befektetői világ, a tőke, a külföldi tőke, amely a mi államadósságunkat finanszírozza, egyszerűen elvárta önöktől ezt a reakciót. Most azonban mégis azt mon dom, hogy ősszel lehetőségünk van arra, hogy higgadt fejjel valamifajta korrekciót tegyünk azokon a folyamatokon, amelyeket itt a nyáron önök, az önök többsége elindított. (8.30)
