Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1705 Az adótörvények részletes elemzését majd az adótörvényekről szóló vita során megtesszük. Mindenesetre, ha már ilyen nehéz helyzetbe manőverezte a kormány az országot, és ilyen nagyarányú kiigazítást tart szükségesnek, a számtalan bagatell, de mégis sarcjellegű adó helyet t mi inkább azt javasolnánk, hogy a kormány hozza vissza az áfa 25 százalékos felső kulcsát. Ezt a kulcsot nagyon álságos módon a kormány az 1000 milliárdos 2005. évi adócsökkentési terv keretében vitte le. Az MDF már akkor is figyelmeztette a kormányt, ho gy a gazdaság helyzete nem teszi indokolttá ezt az adócsökkentést, de hogy ennyire direkt módon történik meg 10 millió ember becsapása, arra azért nem gondoltunk. Mindenesetre a 25 százalékos kulcs visszahozása már nem ront a kormány amúgy is lerongyolódot t presztízsén, 165 milliárd körüli adóbevételt jelent, a lakosság jobb módú rétegeit érinti, akik az esetek többségében szabadon dönthetnek arról, hogy azokat a tárgyakat és szolgáltatásokat, amelyekre szükségük van, mikor vásárolják meg, vagyis vásárlásai kat el is halaszthatják. Komoly hátránya a dolognak azonban, hogy jelentős inflációnövelő hatása van, de csak egy időre. Ugyanakkor tudjuk, hogy a fogyasztási adó a legigazságosabb adó, ezek beszedése a legkönnyebb, és a fogyasztási adók növelése felé mozd ult el egész Európa, sőt az egész világ. Ami az egyes főbb adók bevételeinél problematikus, az az szjabevételek tervezett alakulása, a fogyasztási adók várt bevétele, illetve a társaságiadóprognózis. Mindháromban ugyanabból az okból látunk jelentős kocká zatot. Az szjabevételt bekorlátozhatja a közszektor bérbefagyasztása, a várható munkanélküliség növekedése, illetve a vállalkozói szféra bértárgyalásainak eredménye. Az áfabevételeket a háztartások és a közszektor visszafogása fogja felülről korlátozni, a társaságiadóbevétel növekedése pedig azért lehet kevesebb a vártnál, mert az adóintézkedések keményen befolyásolják a korrektül könyvelő vállalkozások nyereségét, egyáltalán létezését, másrészt a szerény gazdasági növekedés is vissza kell hasson a társas ágok eredményeire. (13.20) Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ez az adórendszer úgy rossz, ahogy van, és erre is a hevenyészettség jellemző. A bevételi tervek azonban csak közepes kockázatot jelentenek. Néhány szó a kiadásokról, hiszen mindjárt lejár az idő m. A központi költségvetés kiadásainak jelentős növekedéséről nem beszélhetünk, ugyanakkor többékevésbé az is világos, hogy az állam nem spórol magán, de a köztisztviselőkön igen. Az elsődleges célkitűzés az volt, hogy a közigazgatás hatékonyabb, olcsóbb lesz, és megtakarítások fognak jelentkezni. Ezeket a feltételeket a költségvetés nem teljesíti. A kiadáscsökkenés a régi szokásoknak megfelelően a fűnyíróelv alapján történik. Némi létszámcsökkenést tapasztalhatunk, de az ésszerű, hatékonyabb szervezet kia lakulásának még a terveit sem látjuk. Az eredeti elképzelések szerint mintegy 400 háttérintézménynek kellett volna megszűnnie vagy átszerveződnie, de ezen a területen az ÁSZvizsgálatok tanúsága szerint érdemi döntések alig történtek. Talán az önkormányzat ok, az egészségügy és az agrártárca látott neki a feladat megoldásának. Ebben intézményi felsorolásokat, határidőket, gazdasági mutatókat vártunk volna el. Nem látszik előrelépés a tervezett központosított gondnokság, a személyügyi központ létrehozásában. A személyügyi központra a következő évben 80 millió forint van betervezve, amiből 26 millió bérjellegű kiadás. Ez körülbelül 5 munkatárs alkalmazásához elegendő, és úgy véljük, hogy talán a személyzeti problémák kezelését ezzel a stábbal a kormányzati szfé rában nem lehet megoldani. A közszektoron belül 4,5 százalékos létszámcsökkentéssel számol, ami lényegesen kevesebb a sokat hangoztatott 10 százalékos létszámleépítésnél. Ha megnézzük a KSH ez év augusztusáig terjedő foglalkoztatási adatait, kiderül, hogy míg januárban a közszektorban 780 ezer ember dolgozott, addig augusztusra ez a létszám 784 ezerre bővült. Befejezésképpen: nehéz helyzetben van az ország. A kormány kétségtelenül keresi a kiutat. A költségvetési törvénytervezet ebből a szempontból a rossz megoldások halmaza, amit az MDF nem tud támogatni. Az elmúlt nehéz hónapok után, szembesülve a feladattal, azt hiszem, most jött rá a
