Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1704 milliárdos emelkedést jelent. Ekkora tehernövekedésre nem emlékszünk az elmúlt évtizedben. Ez a kiadás a GDP 4,4 százaléká t jelenti, vagyis pont kétszer annyi, mint amennyi GDPnövekedésre ebben az esztendőben számoltunk. Amikor az államháztartási hiány finanszírozásáról beszél az ember, illetve amikor ezeket a hiányadatokat látja, óhatatlanul eszébe jut, hogy milyen fölényes en legyintgettek a kormány tagjai az elmúlt évek során a különböző hitelminősítő intézetek véleményére. Ebben az irdatlan számsorban azonban a leminősítések hatása is jelentős szerepet játszik. Az adókról néhány szót. A Gyurcsá nycsomag tervei szerint évi 10001000 milliárddal fog nőni 2007ben és 2008ban a társadalom adó- és járulékterhelése. Ezt a tervet a kormány valószínűleg túlteljesíti, és az sem igaz, amit a kormányfő a konvergenciaprogram bemutatása során elmondott, hog y a következő években csak egy új adóval, az építményadóval kell majd a társadalomnak számolnia, több nem lesz. Lehet, hogy a tervezett változtatások csak kiterjesztésnek tekinthetők, mindenesetre kemény és sok vitára okot adó intézkedés azóta a nyugdíjaso k jövedelme utáni nyugdíjjárulék bevezetése, illetve a járulékfizetési kötelezettség bevezetése az őstermelők és a nem foglalkoztatott családtagok részére. Természetesen más adónemekről is szó van, ugyanakkor a szétvert közalkalmazotti réteg színvonalgyeng ülését mutatja, hogy számos adótörvény visszavonásra, megváltoztatásra került az évek során, illetve hogy a házipénztáradót az Alkotmánybíróság megsemmisítette, a regisztrációs adó anomáliái ellen pedig az Európai Unió lépett fel. Az Audimegállapodás sem biztos, hogy jót jelent a jövőre nézve, de ugyanakkor a kutatásfejlesztési adómódosítás önmagában valószínűleg a vereség ellenére sem rossz megoldás a nemzetgazdaság számára. Mint tudjuk, ma 80 milliárdnyi tervezett adóbevétel áll alkotmánybírósági elbírá lás alatt az Alkotmánybíróság előtt, de a pénzügyminiszter úr megnyugtatta a lakosságot, a vállalkozásokat, hogy amennyiben a döntés számára negatív lesz, remek új adóötletekkel rendelkezik a tárca. A másik eltérés a Gyurcsánycsomag eredeti expozéjától az , hogy a miniszterelnök akkor két évre ígérte az adóterhek megemelését, a konvergenciaprogramból azonban az látszik, hogy az ezt követő években is fennmarad, vagyis a magyar adóterhelés továbbra is 40 százalék körül alakul, szemben, mondjuk, Szlovákia 30 s zázalékával. Egyébként csak megjegyzem, hogy a tegnap napvilágra került harmadik negyedéves adatok Szlovákiában megdöbbentő, 10 százalékos GDPnövekedésről számolnak be. Nem lenne baj, ha a magyar kormány tanulmányozná, hogy mikre vezethetők vissza ezek a számok. A költségvetési törvényjavaslatban, illetve a konvergenciaprogramban szó nincs már adóreformról, pedig erre feltétlenül szükség lenne. Az adópolitikának - ugyanúgy, mint a költségvetésnek - gazdaság- és társadalompolitikát kell kifejeznie, tudni ke ll, hogy hogyan ösztönzi és melyik területen a gazdasági növekedést, a társadalom különböző rétegeitől milyen meggondolások alapján és milyen jövedelmeket von el. Ezek az adótörvények viszont arról szólnak, hogy ott csípjünk el egy kicsit vagy nagyot, ahol lehet, illetve ahol kisebb a társadalmi ellenállás. Gondolom, ezen az alapon feszítik meg a 2007. évi, illetve a már bevezetett szeptemberi intézkedések a nyugdíjasokat, akik 2007ben 4 százalékos reálnyugdíjcsökkentést is kénytelenek lesznek elviselni a z infláció miatt többek között, hiszen szervezett fellépésük az intézkedések ellen nem várható, választások pedig csak 2010ben lesznek. Az adóreform azért is indokolt, mert ez az összevissza adórendszer különböző lépcsőkkel, a különböző járulékkötelezetts égekkel, kivételekkel, elszámolási módokkal nagyon bürokratikus, nagyon drága, nagyon nehezen ellenőrizhető, tehát egyszerűsíteni kellene. Ennek a terveit akkor is meg kell csinálni, ha az adók és járulékok nagyon magasak, és a kormány szerint belátható id eig nem csökkenthetők. Egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos intézkedések a rendszer egyszerűsítése érdekében meghozhatók már most, és egy tervezett adócsökkentési pálya - tervszerű gondolkodás mellett - kialakítható lenne a jövőre nézve.
