Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
169 persze, ha a törvényalkotó hozzárendel ilyeneket - ismertetése széles körben. E szolgáltatásoknak passzív eleme kell hogy legyen az előrejelzés, a tanácsadás. Mindazonáltal át kell tekinteni, hogy mit nyújt a tervezett kárenyhítő rendszer a termelőknek. Tolerálják a többletköltségeket, ha valaki aszálykárt megelőző agrotechnikát vezet be és tartósan alkalmaz? Hogyan kezeli a rendszer, ha valaki a vízerózió kártételét mérséklő vagy meggátló művelést vége z jelentős költségnövekedés mellett? Elviseli vagy tolerálja a rendszer az árvíz- vagy belvízkárok mérséklésére tett műszaki megoldásokat? Létre lehet hozni a gazdálkodók önerejéből akár egy jégkárelhárító rendszert, tehát a kárenyhítő rendszerben az állam segítségére is számíthatnak a belépett termelők? Nyújte védelmet a rendszer az országos kiterjedésű, tehát az alapot teljesen kimerítő elemi csapások után? Lehetőség nyílik nagy értékű kultúrák termelésének műszaki védelmére a védőhálótól a fagyvédelmi ö ntözésig? És így tovább. Ha a kérdések többségére a válasz nem, akkor azt kell mondanunk, hogy a rendszer nem felel meg a társadalmi elvárásoknak, kevesebbet tud a versenytársainknál, nem teljesíti a fő célt, nem szolgálja igazán a termelés biztosítását. É s akkor összegzésül hadd mondjam azt, hogy sajnos a szocialista kormányzat cselekedeteinek megítélésénél nehéz eldönteni, hogy jó szándékú, ám gyermekbetegségekkel súlyosan terhelt kezdeti lépés az elénk tárt törvényjavaslat, vagy különösen a gyenge tőkeak kumulációs képességű, kisebb gazdaságok kiszorítására is alkalmas alibi kárenyhítési lehetőségről van szó. Mindkét lehetőség benne van a javaslatban, ezért az a javaslatunk, hogy ezt az előttünk lévő törvényjavaslatot fontoljuk meg. Jelen formájában a Magy ar Demokrata Fórum e törvényjavaslatot támogatni nem tudja. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Ékes Józsefnek, a Fidesz képviselőjének hozzászólása következik. Öné a szó, képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót , elnök úr. Egyetértek én is Orosz Sándorral abban, hogy az Európai Unió irányában sokkal hatékonyabb és nagyobb nyomást kell abba az irányba gyakorolni, hogy egy általános biztosítási alap kerüljön kialakításra. Egyrészt azt hiszem, mindannyiunk előtt ism ert az éghajlatváltozásból adódó, a későbbi károk esetleges keletkezésének az előrejelzése, hiszen erre készült egy program is. Nagy kérdés az, hogy Magyarország, a magyar agrárágazat ebben az irányban milyen lépéseket kíván megtenni annak érdekében, hogy az esetleges bekövetkezett elemi károkat valami útonmódon előre tudja oly módon jelezni, hogy adott esetben olyan termelői és termékstruktúrát fog kialakítani, amelyben minél kisebb lesz magának az elemi kárnak a nagyságrendje. A másik ilyen dolog, hogy v alóban az Európai Unión belül azért a biztosítási alap nemzeti forrása sokkal magasabb, mint ahogy Magyarországon ez a kérdéskör jelen pillanatban van. Azokból az elemekből, amit Kis Zoltán elmondott, érdemes lenne pár dolgot újragondolni, és adott esetben nem kísérletképpen, hanem valóban a valóságnak megfelelően nemzeti forrásból is úgy biztosítani, hogy az megérje magának a biztosítótársaságnak is. Ami az elmúlt időszakban nagyon felerősödött, ma Magyarországon a termékek annyira alacsony áron történő fe lvásárlási áraival találkozunk, amelyben további terheket maga a termelői szféra nemigen tud elviselni. Nagyon jól ismerjük azt is, annak ellenére, hogy megfogalmaztuk, hogy a tészeknek létre kellene jönni, ugye, államtitkár úr, de még mindig tulajdonképpe n több láncon keresztül vagy több kézen keresztül való értékesítési rendszerek működnek Magyarországon. Amíg ezeket a dolgokat nem tudjuk helyretenni, addig biztosítási alapról a termelők részéről, azt mondom, nem balgaság, de talán szerencsétlen elvárás, hogy ők tegyék le azt az összeget, amit a nemzeti forrásból maga a kormány biztosítani kíván.