Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARSAI PÉTER (MDF):
167 szabni. Szerintem az egy jól kiszámítható és egyszerű rendszer volt. Az egy más dolog, hogy nem tudom, hogy ezt notifikáltattuke, vagy most lehete ezzel valamit kezdeni. Talán akkor is beszéltem egy bizottsági ülésen arról, hogy én megtartottam volna ezt a támogatási formát. Nagyon nagy kérdőjel az előterjesztésnek az a része, amit itt röviden egy félmondatban úgy intéz el, hogy majd a részletekről később fog szólni egy végrehajtási rendelet, és hogy a - nagybetűvel van - “Szervezet” majd milyen lesz. Fogalmam sincs, én most sem sok mindent hallottam, hogy az a szervezet milyen szervezet lesz, és a ggódom ebben a költségvetési helyzetben, amelyben most vagyunk, hogy most egy új szervezetről vane szó, vagy valamelyik most is működőre akarják rátestálni ezt a dolgot, úgy, hogy ott vannak a jelenleg is működő, profitérdekelt biztosítók? Tehát ez nem eg észen világos a számomra, és egy kicsit aggódom, hogy itt majd hogyan lesznek a részletek kidolgozva. Célszerűnek tartom, és többen utaltak rá, hogy az elemi károkat szétválasztani biztosítható, illetve nem biztosítható elemi kárra. A nem biztosítható sajn os az árvíz és az aszály, de a többi általában biztosítható, tehát a belvízkár, a tavaszi, téli fagykár, és így tovább. Tehát szerintem ezt teljesen külön és máshogyan kell kezelni. A jogosultság tekintetében a tárgyév első napjától van jogosultság. Példáu l a fagykárok a tárgyévet megelőző évben vannak, tehát nem tudom, hogy ez a rendszer hogyan fogja majd kezelni, mondjuk, a téli fagykárokat. Nagyon sokan beszéltek a garanciáról - és szintén örömmel vettem , hogy ez a pénz aztán másra nem használható. Ez nagyon fontos dolog, de azért megint bántó szándék nélkül mondom, láttunk mi már karón varnyút. A top upra is garancia van, országgyűlési határozati döntés van, hogy azt mikor és milyen mértékben kell kifizetni - ahhoz is hozzányúltak. Tehát ha most tényle g azt mondjuk, hogy ehhez nem lehet hozzányúlni, nem lehet se Bokros Lajosnak, se másnak más célra használni, akkor ezt tartsuk is be! Az, hogy az ezer forint meg a háromezer forint most miért pont ennyi - nyilvá n nem mindegy egy cukorrépánál egy hektár költsége, vagy nem mindegy egy repcénél. Szerintem ez egy picit olyan “hát valamennyi legyen”, aztán valaki hasra ütött és eldöntötte. Nem beszélve arról, hogy termőtájanként is teljesen eltérőek a költségek. Hogy mi a megoldás? Még egyszer mondom, azon kívül, hogy tárgyalunk róla meg beszélünk róla, szerintem ez a korábbi díjtámogatási forma jó volt. Kis Zoltán képviselőtársam utalt rá, nem tudom, hogy egyre gondolunke. Voltak a kilencvenes évek elején különböző i lyen kockázati közösségek, nonprofit szervezetek, amelyek viszontbiztosítást kötöttek a profi és profitorientált biztosítókkal. De itt is működött a díjtámogatás, és amikor megszűnt a díjtámogatás, akkor sorvadt el az egész. (Dr. Kis Zoltán: Igen!) Tehát l ehet, hogy azért érdemes lenne ebben is gondolkodni. Összességében annyit tudok mondani, hogy a FideszMagyar Polgári Szövetségnek az az álláspontja, örülünk annak, hogy van ez a törvényjavaslat, jobb a semminél, de hogy igazából ez hogyan fogja tudni mego ldani az alapproblémákat, amelyeket itt mindenki feszegetett - és hadd ne ismételjem meg ezeket a késői órán, majd a részleteknél ez el fog dőlni , a magunk részéről próbálunk módosító indítványokkal vagy egyéb egyeztetési fórumokon segíteni. Most tehát e gyelőre tartózkodó állásponton vagyunk, de bízunk benne, hogy közös erővel talán tudunk majd valamit alakítani úgy, hogy az érintettek számára, akiknek így is éppen elég bajuk van árvízen meg aszályon kívül is, valamit azért fel tudunk majd mutatni. Köszön öm szépen. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Karsai Péternek, az MDF képviselőjének felszólalása következik. Öné a szó, képviselő úr. KARSAI PÉTER (MDF) :
