Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1650 szokásjog alapján kialakult gyakorlatot követi, ennek során nem érvényesülnek maradéktalanul a törvényi előírások. Ha ezeket az előírásokat sikerül megújítani, korszerűsíteni, bizonyos szabályokhoz, feltételekhez kötni például a benyújtás f eltételrendszerét, akkor a jövőben készülő éves pénzügyi tervek, a szabályalapú költségvetésre való áttérés minden bizonnyal jobban segíti majd a költségvetési fegyelem, az átláthatóság, a szabályalapú fiskális keretek, a programalapú költségvetés igényren dszerét is. Tisztelt Országgyűlés! A parlamenti vita szempontjából kiemelkedő fontosságú választ keresni arra is, hogy hogyan értékelhető a költségvetési javaslat viszonya, összhangja a konvergenciaprogram - hangsúlyozom - hosszabb távú célkitűzéseivel. A törvényjavaslatban az államháztartási hiánymutató értékei megfelelnek a konvergenciaprogramban foglalt deficitelőirányzatoknak, a konvergenciaprogramban felvázolt inflációs pálya és 2007. évi prognózisa összhangban van a GDP felhasználásának úgynevezett m akropályamutatóival. Ugyanakkor bizonytalansági tényező a nemzetgazdaság különböző jövedelemtulajdonosainak várható magatartása. Nehezen becsülhető előre a versenyszférában a beruházások alakulása, valamint a kiadásvisszafogó és az adóelkerülési törekvés ek hatása, amelybe természetesen beletartoznak a multinacionális vállalatok belső elszámoló árainak alkalmazási feltételei is. A lakossági fogyasztás alakulására nagymértékben támaszkodó költségvetési számításoknak az is számottevő kockázati tényezője, hog y vajon hogyan reagál a lakosság a fiskális intézkedésekre. A növekvő létfenntartási költségek, a foglalkoztatás és a munkahely megtartásának bizonytalanságai, a háztartások fogyasztásának alakulása, az óvatosabb megtakarítási és hitelfelvételi attitűdök h atásait ma csak feltételezni lehet. Holott azok már nemcsak a pénzügyi és gazdasági összefüggések oldaláról, hanem a rövid távú, rövid idő alatt bekövetkező sokrétű változások folytán a társadalmi elfogadás, befogadás alakulása és kezelése szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a parlamenti vitában. (8.50) Ellenőrzési tapasztalataink alapján és most, a költségvetés véleményezése során arra jutottunk, hogy a 2007. évi költségvetés és a konvergenciaprogram alapját képező adóváltozások nem mut atnak az adórendszer érdemi korszerűsítésének irányába. A rendszer bonyolult, és hatásai nehezen áttekinthetők. Az egyszerűsítés mellett szükséges lenne az adózás bázisának kiszélesítése, az ellenőrzés feltételeinek, eszközrendszerének további erősítése és az adóelkerülési lehetőségek radikális visszafogása. Az adóváltozások évközi bevezetése, majd rövid időn belüli felülírása a kiszámíthatóságot nehezíti, a jogbiztonságot gyengíti. Az adó- és járulékterhek növekedése önmagában - és nem egy szélesebb körű a dóreform részeként - rövid távon nem kedvez a gazdaság kifehérítésére irányuló törekvéseknek, ilyen értelemben is hordoznak sajátos kockázatokat az adózás változásai, miközben elfogadjuk, hogy azoknak a bevételeknek a 2007. évi realizálása várhatóan teljes íthető. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Asszony! A konvergencia, a felzárkózás, a kiegyensúlyozott növekedés feltételezése igényli, hogy az uniós tagsággal járó követelményekre, nem kevésbé a kedvező lehetőségekre az eddigieknél is nagy obb figyelmet fordítsunk. Az Európai Unióban való aktív részvételünk minden mástól eltekintve is halaszthatatlanná teszi a központi kormányzat és az önkormányzatok új szereposztását: a felzárkóztató és fejlesztő, szolgáltató állam kiépítését. Ez is ellentm ondásnak látszik, hiszen ha öngondoskodásról beszélünk szlogenekben, a költségvetés fő tételei pedig a gondoskodó állam tételeit fejezi ki, nagyon nehéz eldönteni, hogy ebből milyen hosszabb távú költségvetési pálya alakulhat ki. Az Európai Unió szemszögéb ől nézve - a korábbi, fejlett uniós országok gyakorlatával összevetve - aligha vitatható, hogy előttünk áll a mezo- és a mikroszféra területi és szociális intézményrendszerének - ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem - megkomponálása is. A közszektor
