Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1642 gondoljuk, hogy éves á tlagban 2006ban 4 százalék körüli árszínvonalemelkedés alakul ki Magyarországon. A gazdaságpolitika legfontosabb és immár elodázhatatlan feladata a következő időszakban az államháztartási hiány nagymértékű csökkentése a tartós egyensúly megteremtése érde kében. Ha nem ezt tennénk, akkor a növekvő egyensúlytalanság következményei a reálgazdasági folyamatok további kedvező alakulásának is gátat vetnének. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetésben az egyensúly tekintetében nagy lépést tervezünk. Gondol om, ez nem ér váratlanul senkit, hiszen a konvergenciaprogramban, amelyet az elmúlt hónapokban készítettünk el, s amely kedvező fogadtatásra talált az Európai Unióban az elemzők, a szakértők körében, már felvázoltuk az egyensúlyjavulási pályát. Ez a pálya most visszaköszön a jövő évi költségvetés tervezetében, a benyújtott költségvetés számaiban is. Az uniós módszertan szerint számított hiány ennek alapján egy év alatt várhatóan a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklődik, 6,8 százalékra. Ez a folya mat folytatódik a következő években is, hiszen a költségvetés többéves kitekintést is tartalmaz. Azzal számolunk, hogy a deficit 2008ra 4,3 százalékra, 2009re pedig 3,2 százalékra csökken. Valójában 2009ben az uniós módszertan szerinti maastrichti krité riumszint közelébe, annak eléréséhez kerülünk ezzel. A zárszámadás tárgyalásánál több alkalommal felhívtam a figyelmet arra, hogy az uniós eredményszemléletű számbavétel nem azonos a pénzforgalmival, amiben valójában készül a költségvetési törvény, amelyet benyújtottunk az Országgyűléshez. Most azonban elmondhatom, hogy 2007ben nagyon közel kerülnek egymáshoz az eredményszemléletű és az úgynevezett pénzforgalmi adataink. Ez többek között annak a következménye, hogy még az idén a benyújtott módosítások ered ményeképpen jelentős összegű, autópályaépítésekhez kötődő hiteltartozást vállal át az NA Zrt.től a költségvetés, így jövőre az a bizonyos ESAhíd, ami a két módszertan közötti különbséget jelenti, mindössze a bruttó hazai termék 0,1 százalékára mérséklőd ik. (8.10) Vagyis a pénzforgalmi államháztartási hiány a jövő évi költségvetés alapján nagyon közel lesz az eredményszemléletű 6,8 százalékhoz, a benyújtott költségvetés szerint ez 6,9 százalékra alakul. Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk álló idő szak két, jellemzőjében eltérő szakaszra bontható. Jövőre és azt követően megteremtődhetnek a tartós egyensúly feltételei, mégpedig úgy, hogy ebben az időszakban az intézkedések a lehető legkisebb növekedési áldozattal járjanak. Ezt követően 2009től ismét egy gyorsabb gazdasági növekedési pályára áll a gazdaság, olyan pályára, amelyen reményeink szerint nem fenyeget a letérés veszélye. Amíg azonban azon dolgozunk, hogy a tartós egyensúlyhoz szükséges feltételeket biztosítsuk, amíg tart a fiskális konszolid áció, addig azzal kell számolni, hogy a belföldi kereslet növekedése lassul, a bruttó hazai termék 20072008ban 23 százalék közötti mértékkel bővül számításaink szerint. Sok szakértő van, aki ettől magasabb mértékkel számol. Azt gondolom, hogy a benyújto tt költségvetés egyik erénye az, hogy konzervatív értékeket vesz figyelembe a növekedésnél, az adóbevételeknél, és óvatosan számol valamennyi olyan tétellel, ami az eredményt érdemben befolyásolhatja. Jövőre a megváltozott adó- és járulékkulcsok miatt átme netileg gyorsul az infláció, a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és fogyasztás csökkenését eredményezik. A jövő esztendőben tehát megvalósul a fiskális kiigazítás döntő, jelentős része, 2008ban további jövedelemelvonásra m ár nem lesz szükség. A 2007ben kialakuló színvonal fenntartható lesz, a fogyasztás azt követően nem kell hogy csökkenjen. A második szakaszban, 2009től kezdődően a gazdasági fejlődés visszatér a megszokott pályára. A bruttó hazai termék növekedése ismét 4 százalék fölötti lesz, a dinamikusabb bérnövekedés és a mérsékelt infláció mellett a reálbérek és a fogyasztás évi 23 százalékos növekedésére nyílik lehetőség. Hasonló folyamat várható a beruházásoknál is: 20072008ban a beruházások bővülésében szerény mértékű lassulás, majd 2009től ismét egy élénkülés tervezhető. Jövőre és azt követően 34 százalék körüli beruházási dinamikával számolunk, 2009től a fejlesztésekre erőteljesebben hatnak a növekvő uniós források felhasználásának kedvező elemei.
