Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
164 Ha azt mondjuk, hogy nem jött be a számításunk, és kevesebben fognak csatlakozni ehhez az alaphoz, akkor azt a pénzt, amit odaszántunk, és megmarad abban az esztendőben, akkor legalább ezt a keretö sszeget használjuk fel arra, hogy esetleg más alternatív módon, de ott hagyjuk az ágazatban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Akár úgy, hogy a biztosítási díjak részleges átvállalásával, de hagyjuk ott az ágazatnál. Ez az i gazi garancia. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Orosz Sándornak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének hozzászólása következik. Öné a szó. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttem hozzászóló k az alól mindenképpen felmentést adnak, hogy itt a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát egy az egyben én is külön, tételesen igazoljam. Magam is úgy gondolom, hogy ez fontos törvényjavaslat, mindenképpen általános vitára alkalmas, de abban is biztosak lehetünk, hogy ezt a jó ötletet még alkalmasabb eszközzé kell - és tudjuk is - formálni, ha így dolgozunk, mint ahogyan ez itt látszik például a mai vitán. Azzal szeretném rögtön kezdeni, megköszönve ilyen irányú hozzászólásaikat, hogy bizony a z agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény óta akár ebben a Házban is már mindannyian tudhatjuk, hogy az agrárium nem egyenlő a mezőgazdasággal. Ennek megfelelően teljes mértékben támogatható az, hogy legyen a lehetőség teljes körű. Legyen a lehetőség te ljes körű, és valóban, a címéhez méltóan, a két - nem jelentéktelen, sőt kifejezetten nagyonnagyon jelentős - mezőgazdasági ágazaton kívül az agrárium többi szereplője is, nevesen az erdőgazdálkodók, illetőleg a tógazdák is a halastavak vonatkozásában élh essenek ezzel a lehetőséggel. Mert, hiszen erről van szó: lehetőségről. Ennek a lehetőségnek és a lehetőség megteremtésének a szükségességét szeretném azért azzal is indokolni, hogy talán jó néhányan emlékszünk az idei elemi károk közül néhányra, de abban biztos vagyok, hogy mindenkit megdöbbentett, amikor a lillafüredi pisztrángost például hatalmas eső öblítette át. De talán többen emlékezhetnek arra, amikor Tolna megyében a dombvidéki tározók, halastavak esetében az elemi erővel törő víz gyakorlatilag a b ennük levő teljes halállományt kiöblítette szántóföldekre. Természetesen volt, aki összeszedje, tehát valahogyan hasznosult az a hal, hála a jó istennek, de a gazdálkodók számára ez egyértelműen kár. A 2003as nagy aszálykárról tett említést Gőgös államtit kár úr is, így igaz, először a világtörténelemben, és eleddig egyetlen módon ez volt az az aszálykárrendezés, ahol elismerte a kormányzat, hogy igen, a halászat esetében is elemi kár és károsodás következett be. Azt gondolom tehát, hogy ezek a felvetések - merthogy lehetőség megteremtéséről van szó - mindenképpen javítják az előterjesztést. Nem biztosítható elemi károkról beszélünk. Nem vagyok biztosítási szakember, de azt tudom mondani, hogy minden biztosítható, csak díjkalkuláció kérdése. Tehát azt nevezz ük most mi nem biztosíthatónak, amire üzleti alapon - mondjuk úgy - az üzleti alapon működő biztosítók olyan magas díjakkal kalkulálnak, amely az üzletet nem teszi jövedelmezővé az azt igénybe venni szándékozók számára. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy magában a törvényjavaslatban is fel kell még használni a biztosítási gondolkodás néhány fontos tapasztalatát. Ebből pedig azért olyan dolgoknak is kell következniük, hogy a szakigazgatás számára fontos biztosítékokon meg a pénzfelhasználás szempontjából f ontos törvényi garanciákon kívül, amit rugalmasan kell kezelni, azt nem biztos, sőt biztos, hogy nem a törvényben kell szabályozni. Itt többen szóltak arról, meggyőződésem, hogy az általános vitát követő részletes vitában ki is kellene majdan gyomlálnunk a rugalmasságot ellehetetlenítő törvényi szabályokat. Emlékszem például arra, hogy ez a 30 százalékos hozamkiesés például komoly rugalmatlan elem volt a korábbi ilyen jellegű szabályozás esetén is. Azért itt a legtöbb, és még talán a legegzaktabbnak tekinth ető
