Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP):
1623 nyugdíjasonként 70100 ezer forintot vesz ki a nyugdíjasok zsebéből. Én azért finomítanám ezt a megfogalmazást. Nem vesz az ki semmit, mert kivenni azt lehe t, amit bele is tettünk. Hanem mondhatjuk azt, hogy a várományát csökkenti azzal a bizonyos 7,5 százalékkal, amiről Béki Gabriella is beszélt az imént, azonban ennek a nyugdíjrendszeren belüli feszültségek megszüntetése szempontjából is igen komoly jelentő sége van. Tudjuk jól, hogy az a helyettesítési ráta a 2002 után nyugdíjba vonulók esetében 83 százalék, ugyanakkor az átlagnyugdíjasoknál ez mintegy 6263 százalék. Ezt közelíti egymáshoz a tervezett törvénymódosítás, amikor azt mondja ki, hogy ez a különb ség a 2008 januárja után nyugdíjba menőknél mintegy 70 százalékra csökken, a mostani 83 százalék, de még így is megmarad a régebben nyugdíjba vonultak között, ami sokszor, mondhatjuk azt is, indokolatlan nagy differencia. Még szeretném azt mondani, hogy ez t a 63 százalékot igyekszik a korrekciós program javítani azzal, hogy az elértéktelenedett és a kedvezőtlen időpontban nyugdíjba ment nyugdíjasok helyzetén változtat. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Soltész Miklós következik. SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Farkas Imre! Ugyanazt mondjuk! Ugyanazt mondjuk, hogy ha valaki a kétszeres minimálbér fölött keres, így szól a mi módosítónk, akkor az alatt az idő alatt szüneteltessék a nyugdíj folyósítását. Önök azt terjesztették be, hogy minimálbér, mi pedig a kétszeresét. Ugyanazt mondjuk. Tehát mi nem beszélünk itt 200 ezres, 300 ezres nyugdíjakról, nem beszélünk arról. Tehát ez az egyik felvetésem, és többet erre nem is fogok reagálni, mert szerintem elég egy értelmű. A másik, amit Csákabonyi Balázs képviselőtársunk mondott: abban igaza van, hogy az utóbbi négy évben valóban az átlaghoz képest magasabb nyugdíjjal mentek el emberek. Ezt készséggel elfogadom. Megnőtt a nyugdíjuk, és ez valamilyen szinten felhozta egyébként az átlagnyugdíjat is. Azt hiszem, ezt államtitkár úr is elismeri. Ez még inkább azt bizonyítja, hogy a magyar nyugdíjak jóval alacsonyabbak, mint az EUs átlag, tehát még nagyságrenddel lejjebb csúszik, ez azt bizonyítja, mert viszonylag kevés e mbernek a viszonylag magasabb nyugdíja húzza fel az összes átlagot. De attól még azt ne vitassák el tőlünk, és ne vitassák el az 1949 után született férfiaktól, illetve az 1951 után született hölgyektől, hogy ők kevesebb nyugdíjjal fognak elmenni, mintha m ost mennének el. Mi erről beszélünk, ezekről a szigorításokról. Az előző ötperces felszólalásomban elmondtam önnek vagy önöknek, hogy úgyis tudjuk, hogy ezen nem fognak változtatni. Éppen ezért, a demográfiai helyzet érdekében legalább támogassák a családo kat, a gyermekeket nevelőket, a gyermeküket egyedül nevelőket is, az apát, az anyát is később, amikor majd nyugdíjba mennek. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Nyul István képviselő úr normál felszólalása következik. DR. NYUL ISTVÁN (MSZP) : Kös zönöm szépen. Amikor átjöttem ide, a szociális bizottság üléséről jöttem, és ott a nyugdíjra vonatkozó résszel foglalkozott az ÁSZjelentés. Eddig minden évben azt hallottuk, és az ellenzéki képviselőtársak valóban hivatkoztak az ÁSZjelentésre, hogy ilyenolyanamolyan kifogásokat tartalmaz. Érdekes módon az ÁSZjelentés most reális, jól tervezett költségvetésről beszélt, ami bevételi és kiadási oldalról is betartható. Azt hiszem, hogy ez egy új dolog, és valahol tükrözi az új szemléletet is, és nem kifogá solta különösebben azt, amit a nyugdíjváltozások terén a kormányzat kíván a jövőben.
