Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
160 kuncsaft megfizeti a biztosítási díjat, akkor tudja, hogy kár esetén milyen megtérítésre számíthat. Itt nem erről van szó, hanem arról, hogy ami jut. Nyilvánvalóan meghat ározó az, hogy milyen kockázatközösség fog létrejönni, meghatározó az, hogy milyen mértékű a kár nagysága. Egyáltalán nem kiszámítható ez a rendszer. Úgy gondoljuk, ez is afelé mutat, hogy a termelők nem szívesen fognak bekapcsolódni ebbe a rendszerbe. Úgy ítéljük meg, az, hogy ez a törvényjavaslat ilyen formában megszületett, inkább annak a törvényi kötelezettségnek, illetve annak a politikai igénynek felel meg, hogy az állam kinyilvánítja, hogy szeretne segíteni. Nagyon reméljük, ez nem lesz ürügy arra, h ogy levegye az állam a kezét az ilyen kárt szenvedett termelőkről. Az eddigi gyakorlat az volt - hallottuk már több előadótól , hogy az állam katasztrófahelyzetekben jótállt, és próbált segíteni a termelőkön. Nagyon szeretnénk, ha ennek a törvénynek a lét rejötte nem lenne ürügy arra, hogy levegye a termelőkről a kezét az állam, és arra hivatkozzon, hogy tetszett volna öngondoskodni, tetszett volna beszállni ebbe a rendszerbe, és az megoldást nyújtott volna a felmerülő problémákra. Ezek miatt a fenntartásai nk miatt helyezkedtünk tartózkodó álláspontra. Még egyszer mondom, egyetértünk a törvényjavaslat szándékával, de a megfogalmazással, illetve az alkalmazott módszerekkel már sokkal kevésbé, mert nem tartjuk elég hatékonynak. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 1010 perces időkeretben. Írásban előre jelentkezett Demendi László, MSZP és Kis Zoltán, SZDSZ , a monitoron bejelentkezett Orosz Sándor, MSZP és Czerván György, Fidesz. Megadom a szót Demendi László képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr. DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Egy halaszthatatlan és régen várt törvénytervezetet nyújtott be az agrártárca. Azt gondolom, a felmerült összes aggály és probléma ellenére úgy tűnik, hogy a törvénytervezet bizonyos módosítások után alkalmas lesz arra, hogy a gazdálkodóknak az elmúlt években szakmailag is többször vitato tt nem biztosítható elemi kárait, a kár nagyságát, annak a tényét és egyéb körülményét a szakigazgatási szervek meg tudják állapítani. A törvényjavaslatnak vannak olyan pontjai, amelyek kimondottan szimpatikusak kell hogy legyenek, különösen azok, amelyek a garanciára vonatkoznak; például hogy ez a pénzügyi alap nem vonható el, átvihető a következő évre. Természetesen a gazdálkodók együttműködése nagyon fontos a tekintetben, hogy ez a pénzalap hogyan fog összeállni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján láth ató, hogy egyegy katasztrófahelyzetnek nem minősíthető elemi kár országos szinten több tízezer gazdálkodót érintett, és ez az adott szituációban pénzügyi nyomás volt az államon. Az állam gondviselése vagy szerepvállalása ugyanúgy megmarad. Teljesen világo s számunkra, hogy aki nem szerepel a rendszerben, az nem vállal kockázatot, ezért kárenyhítő támogatásban vagy kifizetésben sem részesülhet, de teljesen egyértelmű az is, hogy a biztosítható elemi károk részét ez nem érinti. A Tóth András képviselőtá rsam által elmondottakból úgy látom, hogy a területnagyság nem igazából egzakt megfogalmazás, ugyanis szántóföldi növénytermesztés esetén is vannak olyan növények, amelyek esetében a tíz hektárnál kisebb területen gazdálkodóknak is érdemes csatlakozni ehhe z a rendszerhez, mert egyegy kár esetén a hozamértékcsökkenés bizony nagy összeg lehet - elsősorban a zöldségre vagy a dohányra gondolok , ezért én azt mondom, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél az egyéves szerződések lehetnek indokoltabbak, szőlő- és gyümölcstermelés esetén pedig a többéves szerződések. Itt a tíz hektár alatti gazdálkodók is egyfajta kockázati biztonságot érezhetnek akkor, ha ennek a rendszernek a részeseivé válnak. Az egész törvénytervezet sikere igazából a végrehajtáson múlik. Sok dolgot fel lehetne sorolni, de most csak háromnégy olyan dolgot említenék meg, ami a törvény jövőbeni végrehajtásának a sikerét jelentheti. Alapvetően az, hogy a törvény végrehajtásaként megjelenő miniszteri rendelet
