Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓTH ANDRÁS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
159 Célszerű lenne szabályozni a szerződések időtartamát és a szerződéskötések intervallumát is. Arra gondolunk konkrétan, hogy egy év, három év legyen az időtartam, jobban belátható. A törvénytervezetben va gy a végrehajtási rendeletben egyértelműen rögzíteni kellene az elemi károk fogalmát. Mit ért pontosan aszály, árvíz, belvíz, fagykár alatt a törvénytervezet? Milyen mértékű a csapás ahhoz, hogy kárenyhítésre lehessen jogosult a termelő? Ismerjük a 30 száz alékos hozamértékkiesést természetesen. Jelentős elemi kárkockázat a vihar, a tűz és a jégverés. A tervezet ezekkel nem számol ugyan, ugyanakkor nem ösztönöz biztosításkötésre sem. Tisztelt Ház! A törvénytervezet célja és szándéka pozitív üzenet a mezőgaz dasági termelők számára: a termelők és az állam közös tehervállalásán és kockázaton alapuló rendszer. A költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak tartja, és többségi szavazattal javasolja ennek elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A költségvetési bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Tóth András képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr. TÓTH ANDRÁS , a költségvetési, pénzügyi és számvev őszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság ellenzéki képviselői nem utasítják el ezt a törvényjavaslatot, tartózkodtunk a szavazásnál. Nem utasítjuk el a javaslatot, mer t teljes mértékben egyetértünk a törvényjavaslat céljával, tehát hogy kísérletet tesz arra, hogy nem biztosítható elemi károknak valamifajta rendezését megoldja. Egyetértünk azzal is, hogy egyfajta öngondoskodást is elvár a mezőgazdasági termelőktől. Azonb an, hogy mégis tartózkodó álláspontra helyezkedtünk, talán a bizonytalanságunk indokolja. A többségi vélemény előadója, amit mondhatok akár a bizottsági vélemény előadójának is, nagyon sok olyan elemet megfogalmazott már, amely az ellenzéki képviselők száj ából hangzott el. Egyébként is jellemző volt a bizottsági vitára, hogy nem is annyira támogató, hanem inkább kritikus vélemények fogalmazódtak meg egy eléggé hosszúra sikerült vitában, nyilvánvalóan jobbító szándékkal. Szeretném inkább kiemelni azokat a ké rdéseket, amelyek kicsit elbizonytalanítanak bennünket. Kezdjük azzal, hogy milyen lesz ez a kockázatközösség, egyáltalán hány termelőre lehet számítani. Önmagában az, hogy egy nagyon szerény mértékű hozzájárulást igényel a termelők részéről, ezer forint, háromezer forint, ez önmagában megfontolásra készteti a termelőket, hogy egyáltalán foglalkozzanake ezzel a kérdéssel. Egy bizonyos birtoknagyság alatt egyáltalán szóba sem fog jönni az, hogy most fogja magát és utánajár ennek a kérdésnek. A bizottsági ül ésen maga a tárca képviselője is úgy nyilatkozott, ők úgy gondolják, hogy tíz hektár alatt nem számolnak azzal, hogy valaki csatlakozni fog ehhez a rendszerhez. Mi még ezt a tízhektáros határt is lényegesen magasabb szintre tesszük. Számunkra egyértelmű, h ogy az eleve megfogalmazott törvényjavaslat már nagyon sok termelőt és talán a leginkább rászoruló termelőket fogja kizárni ebből a rendszerből. Nagyon éles a feltételezésünk, hogy talán egy nagyon szűk gazdasági kör, az igazán nagyok lesznek azok, akik en nek a haszonélvezői lehetnek. (20.20) Nagyon hasonlít ez a konstrukció a Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi konstrukcióhoz, és éppen azon a bizottsági ülésen az Állami Számvevőszék elnöke, kapcsolódva a költségvetési zárszámadáshoz, mondta el nekünk, g yakorlatilag egy csőd az, ahogy az az alap viselkedik. Feltételezzük, ha nem találunk egy normális konstrukciót, akkor ez is annak a sorsára fog jutni. Államtitkár úrral vitatkozunk abban a kérdésben, hogy mennyire kiszámítható ez a rendszer. Szabados képv iselő úr is utalt rá, hogy egy sima biztosítási konstrukció kiszámítható, hiszen ha a
