Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter:
1580 Mire nem volt szükség? Arra, hogy a születésen kívüli anyakönyvi esemé nyeket rendszerszerűen kövesse a tajkártya sorsa, illetve annak rendszerszerű nyilvántartása. Az OEPben a tajadatbázis informatikai rendszerének kialakítása 2000ben kezdődött meg, és 2002ben már egy jól felépített rendszer működött. Megdöbbentő, hogy ma, 2006ban még mindig problémás a rendszer működése, hogy elhunytak tajszámai még mindig élnek, hogy sokan vannak közöttünk, akik több tajszámmal, azaz tajkártyával rendelkeznek; ha többen összejönnek, még kártyázhatnak is vele. Ha továbbgondoljuk a k érdést, akkor az is felmerül, hogy a személyre szóló elszámolások bizonytalansága és hibahatára igen nagy a rendszerben, miközben éveken keresztül az adatbázisok hitelességére való hivatkozással olyan finanszírozási rendet is működtet a kormányzat, amelyne k rendszerben tartását itt, a Parlament falai között is többször kifogásoltuk. Ez volt az irányított betegellátási rendszer. De felmerül az is, hogy a napi finanszírozás hitelességének mennyiben tud megfelelni a rendszer, vagy nem annak pontatlansága szülie a bevezetőben említett csodákat. Csodák márpedig nincsenek. Vagy súlyos visszaélésekkel próbálnak előnyhöz jutni mások rovásra, vagy az OEPen belül vannak komoly hiányosságok. Az ötödik éve kormányon lévő MSZPSZDSZ felelőssége mindkét esetben kimondha tó. Ideje lenne már rendet tenni! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Molnár Lajos miniszter úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. A miniszter urat illeti a szó. DR. MOL NÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ismét szóba került ez a kirívó eset, amely furcsasága miatt került a lapok címoldalára; nevezetesen: hétszer megszületett valaki - egy felnőtt - újraszületett, és hé tszer boncolták, és mindezért egy kórház több mint 2 millió forintot vett fel. Kérem, képviselő úr, ne vonja kétségbe ennek a történetnek az igaz voltát. Megtette ezt a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a sajtóban, majd felajánlottuk neki a lehetőséget, hogy tekintse meg a bizonyítékokat, az orvosi papírokat, és tisztességes módon a főtitkár úr, miután mindezt megtette - ön olvashatta a lapokban , másnap megkövette a minisztert. A történet igaz, és ön is számtalan ilyen történetet ismer, hogy kórházak valótla n ellátási eseteket is jelentenek, és pénzt vesznek fel érte. De a képviselő úr ismeri azt a történetet is, ami még most sem fejeződött be, vagy talán most, tegnap látszott lezárulni, amikor is egy vidéki kórház egyik osztályán délszláv betegeket láttak el pénzért, miközben balesetes betegeknek tüntették fel őket. Az ítélet megszületett: a köztársasági elnök úr ugyan enyhítette a büntetést, de bizony büntetés jár érte. Büntetés jár ezért, képviselő úr, mert én nem vonom kétségbe, hogy az esetek egy részében a kórházak a kórház érdekében, a több pénzhez jutás érdekében követik el ezeket a könyvelési trükköket. Csakhogy nincs az a cél, ami a szabályok alól mentesítené az intézményeket. Úgy kell átalakítani az egészségügyi rendszert - persze önnek ebben egyet k ell értenie velem , hogy ne kelljen trükközni, és tisztességesen működhessenek a kórházak. Egyetértünk ebben. De ez nem mentesíti az intézményeket a pontos elszámolás kötelme alól, hiszen az a pénz, amivel a biztosító gazdálkodik, közpénz; közös pénzünk, a betegek közös pénze, és minden forintjával el kell számolni. (9.20) Egyébként ezért tárgyaljuk most az öthat nagy törvényből álló egészségügyi reformcsomagot, hogy ez ne fordulhasson elő. Felhívom képviselőtársam figyelmét arra, hogy ezek közül az egyikben, az egészségbiztosításról szóló törvény módosításában szerepel az a tétel, hogy január 1jétől, amennyiben az Országgyűlés elfogadja és törvénybe iktatja ezt a reformtörvényt, abban az esetben a betegnek többek között a kó rházból való távozáskor aláírásával kell igazolnia, hogy vele mindaz megtörtént: szülte vagy nem, olyan volte a szülés vagy nem. És érthető módon, kötelező formában magyar nyelven kell kiállítani ezt a bizonylatot, amit a betegnek alá kell írni, mert biz ony,
