Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
158 Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az államtitkár úr is bevezette az expozéjában, az utób bi években rendkívül sok esetben és sokszínű elemi kár érte a mezőgazdasági termelőket. Éppen ezért a mezőgazdasági bizottságban mi nagy várakozással tekintettünk az előttünk lévő törvény benyújtása elé. Bár technikai okokból az ellenzéki képviselőtársaink nem voltak nagy számban jelen, elmondhatom, hogy ők is támogatták ezt a törvényjavaslatot, egykét probléma felvetése után támogatták azt. Két kérdés vetődött fel igazán, amin érdemes elgondolkodni és folytatni a gondolkodást. Az erdő és a halastó ügye ki maradt ebből a törvényjavaslatból, pedig tudjuk, hogy az aszály mint egy nem biztosítható elemi kár, e két ágazatot is jelentős mértékben sújtja. Bízunk benne, hogy egyrészt az Európai Unió, másrészt a magyar törvényelőkészítés is méltányolni fogja ezt. M ivel erre ígéretet kaptunk, így egyhangúlag támogattuk e törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Szabados Józsefnek, a költségvetési bizott ság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. SZABADOS JÓZSEF , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság megtárgyalta a törvé nyjavaslatot, és azt többségi szavazattal támogatja. A bizottság vitájában fontos kérdések merültek fel, amelyeket szeretnék az államtitkár úrnak és az Országgyűlésnek tolmácsolni. A bizottsági vélemény az, hogy a törvényjavaslat célja és szándéka egyértel műen pozitív a mezőgazdasági termelők számára. A biztosítási díjak részbeni megtérítésének megszűnése visszavetette a kereskedelmi biztosítói védettséget, a mezőgazdasági termelők egy része az egyre gyakoribb természeti csapások ellen védettség nélkül mara dt, természeti csapások esetén nagy nyomás nehezedett a kormányra kárenyhítő támogatás nyújtása érdekében, melynek forrását átcsoportosítások árán sem volt mód teljesíteni. A fentiek miatt fontos kialakítani egy, a mezőgazdasági termelők és az állam közös tehervállalásán és kockázatán alapuló kárenyhítési rendszert, mely elemi csapás esetén kárenyhítő juttatást nyújt a bekapcsolódó termelők részére. Természetesen előre pontosan nem határozható meg a rendszerbe bekapcsolódók száma és az általuk befizetett dí j, így az állam kötelezettségvállalása sem, ebből adódóan az sem, hogy a hozamértékcsökkenés milyen mértékig kártalanítható a befolyt befizetésekből. A rendszer eltér a kereskedelmi biztosító kártérítési rendszerétől annyiban, hogy nem határozható meg elő re a kártérítési összeg, nem látható előre a kockázati közösség összetétele, így a rendelkezésre álló pénzügyi alap sem. Az előzetes hatástanulmányok 2 plusz 2 milliárd forinttal számolnak évente. Ez nem nagy kártérítési alap ugyan, de mivel a fel nem hasz nált összeg nem vonható el, a következő évekre átvihető, kármentes évek esetén, ami általában 5 és 7 év is lehet, létrejöhet jelentős kártérítési alap. Javasoljuk vizsgálni a törvény keretében azt is, hogyan lehet ösztönözni a biztosítható elemi károk - jé g, vihar, tűz - megkötésére a termelőket úgy, hogy előnyt élvezhessenek ebben a kárenyhítési rendszerben. Rugalmassá javasoljuk tenni az ezer forint szántóra és háromezer forintos gyümölcsre a hektáronkénti díjat. Át kellene gondolni, nem lennee célszerűb b a végrehajtási rendeletben szabályozni ennek mértékét, valamint azt is átgondolásra javasoljuk, hogy a szeptember 30i fizetési határidőt áprilisra tenni annak érdekében, hogy kevesebb manipulációra legyen lehetőség, tudatában annak is, hogy természetese n tavasszal a mezőgazdaságban nem sok a szabad pénz.
