Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója:
157 rendszerbe belépett termelők részére, és csak az esetben, ha az említett károk mi att a hozamérték az előző három év átlagához képest a gazdaság egészében legalább 30 százalékkal csökken. A kárenyhítési rendszer működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal végzi. Az ellenőrzésben a megyei m ezőgazdasági szakigazgatási szervek is részt vesznek. A kifizetés a rendszerhez csatlakozó károsultak, termelők részére a kárenyhítési igények összesítése után a rendelkezésre álló források felosztásával a tárgyévet követő év elején történhet. Az egyes ter melőknek nyújtott kárenyhítés legfeljebb a hozamkiesés mértékéig terjedhet, de természetesen csak a rendelkezésre álló forrás erejéig. Amennyiben például rendkívül súlyos elemi káros évben a fedezet nem elegendő, a kárenyhítés mértékét az egyes termelőknél azonos arányban csökkenteni kell. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a kárenyhítési rendszer önmagában nem képes megoldani az elemi károk, következmények kezelését, egyrészt azért, mert csak egy adott mérték fölötti károk enyhítésére szorítkozik, másrészt ne m tudja helyettesíteni a termelőknek a károk megelőzését szolgáló intézkedéseit, amelyeket költségtakarékossági okokból esetleg elmulasztottak. A törvény fontos üzenetet is közvetít a termelők számára azzal, hogy csak akkor kaphatnak segítséget az államtól a mezőgazdasági termelést sújtó elemi csapások hatásának enyhítéséhez, ha a forrásokhoz maguk is hozzájárulnak. Mindazonáltal a törvényben foglalt kárenyhítési rendszer hosszú távon kiszámítható segítséget fog jelenteni a kárt szenvedett termelők számára, de költségvetési szempontból is jobban tervezhető. Ugyancsak a stabilitást és a kiszámíthatóságot jelenti az a garanciális szabály, amely a kárenyhítési célra összegyűlt termelői és állami befizetések maradványát kötelezően a következő év kárenyhítési cél jaira irányozza elő, annak elvonását, zárolását, más célra történő felhasználását egyértelműen tiltja. A tervezett kárenyhítési rendszert szabályozó törvénytervezet bírja az Európai Unió Bizottságának jóváhagyását. A rendszer a törvény elfogadását követően 2007. január 1jével megkezdheti működését. A kárenyhítési rendszer működésével összefüggő részletes szabályok meghatározására, a csatlakozó termelők tennivalóinak konkretizálására, az ellenőrzés és a kárenyhítés mértékének megállapítására miniszteri végr ehajtási rendelet készül. Azt szeretném még megjegyezni az expozé végén, hogy miután több ország is jelezte az Európai Uniónak, hogy hasonló jellegű kárenyhítési törvényt készít elő, a három héttel ezelőtti miniszteri tanácsülés megbízta a Bizottságot, hog y készítse el az Európai Unió egészére vonatkozó kárenyhítési szabályokat. Én azt gondolom, hogy olyan problémák esetén, amit ez az általunk előkészített és reményeink szerint elfogadott jogszabály nem tud kezelni, tehát egész országokat, vagy mondjuk, az Európai Unió egész részeit sújtó aszály vagy egyéb elemi károk esetében lehetőségünk lesz egy nagyobb és európai uniós méretű kárenyhítési rendszerhez is tartozni. (20.10) Mindenesetre ez egy pozitív első lépése annak, hogy az Európai Unión belül is egy il yen komplett szabály kialakulhasson. Kérem az Országgyűlést, kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a vita lefolytatása után a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Most a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a költségvetési bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Először megadom a szót He rbály Imrének, a mezőgazdasági bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. HERBÁLY IMRE , a mezőgazdasági bizottság előadója :
