Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
156 Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényjavaslathoz módosító ja vaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/899. sorszámon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/899/1. számon kapták kézhez a képviselők. M egadom a szót Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tizenöt perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi p ont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk előtt ismert, hogy a mezőgazdaságot, különösen az utóbbi években, a változékony időjárásból adódó rendkívül súlyos következményekkel járó káresemények sújtottá k. A kedvezőtlen időjárás okozta károkat az üzleti alapon működő biztosítási rendszer soha nem tudta úgy kezelni, hogy az az érintett termelők számára megnyugtató megoldást jelentett volna. A viszonylag magas biztosítási díjak miatt a termelők jelentős rés ze nem köt biztosítást, továbbá vannak olyan káresemények, például az aszály, amelyekre a biztosítóintézetekkel egyáltalán nem lehet biztosítási szerződést kötni. Ezen káresemények következményeinek rendezését a termelők mindig az államtól várták, amely ko rlátozott lehetőségeit kihasználva igyekezett az elvárásoknak megfelelni. Az állam pedig a költségvetésben rendelkezésre álló, eredetileg más célra szánt források átcsoportosításával és kedvezményes hitellel, amely kamattámogatással és állami kezességgel v olt alátámasztva, próbált a károsultakon segíteni. Így volt ez például legutóbb a 2003. évi rendkívül súlyos aszály esetén, amikor 10 milliárd forint végleges támogatást és mintegy 46,4 milliárd forint kedvezményes hitelt biztosítottunk az érintett termelő knek. Az uniós csatlakozást követően a helyzet e tekintetben is megváltozott. Jelenleg sem az Unió által notifikált támogatási konstrukció, sem az ilyen célhoz rendelt pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre, ezért a legutóbbi, 2005. év tavaszán tartott nemz eti agrárkerekasztaltárgyalások során felmerült a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer kidolgozásának az igénye. Ezt követően került sor az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítására, amely kapcsán a kormány feladatává teszi a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer kidolgozását. Jelen törvényjavaslat e feladatnak kíván eleget tenni, amely egyébként része a száz lépés kormányzati cselekvési program intézkedéseinek is. A törvénybe foglalt kárenyhítési rendszer a súlyos, 30 százalék fölötti hozamkies éssel járó, a fagy, az árvíz, a belvíz vagy aszály okozta katasztrófa jellegű károkat tudja kezelni, ezért a magyar mezőgazdaságban a kárenyhítési rendszer működtetésével párhuzamosan az üzleti típusú biztosításoknak továbbra is szerepet kell vállalniuk a termelők kárenyhítésében és kártérítésében. A rendszerhez a termelők az általuk használt összes földterület alapján előre meghatározott, viszonylag csekély összegű hozzájárulás befizetését vállalva önként csatlakozhatnak. Az állam arra vállal kötelezettség et, hogy a kárenyhítési kasszába évenként a termelőkkel azonos összeget fizet be. A kárenyhítés a törvényben szabályozott elvek szerint ebből a forrásból fizethető, de csak a
