Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 13 (30. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP):
1547 kötelezettek a költség megelőlegezésére; ezt a helyzetelemzést én reálisnak tartom. Tehát azt gondolom én is, hogy a költségelőlegezés szabályaiban a sérelmet szenvedő felet vé deni kell; azonban a törvényjavaslat a ló másik oldalára esik át, mert gyakorlatilag az ellenérdekű felet kötelezeti ab ovo, minden fenntartás nélkül, minden bizonyítás és minden valószínűsítés nélkül a költségek előlegezésére, pusztán abból a helyzetből k övetkezően, hogy az eljárás megindult. Úgy gondolom, ez legalább olyan méltánytalanság a másik oldalra nézve, ezért az én javaslatom arra irányul, hogy a költségek előlegezésére a hatóság legyen köteles, amint az bizonyos költségek tekintetében most is fen nálló megoldás. Talán még belefér, bár nagyon kevés az időm, az ajánlás 3. pontjának az indokolása. Nem tartjuk indokoltnak azt, hogy a hatóság határozata ellen ne lehessen méltányossági kérelmet benyújtani, a hatóság úgyis diszkrecionális jogköré ben dönti majd el, hogy a méltányosságnak helyt ad vagy nem; ha indokolatlan a dolog, akkor el fogja utasítani. Azonban azokban a nyilván egészen kivételes esetekben, amikor ez indokolt lehet, nem kellene elzárni a hatóságot egy ilyen mérlegelés, illetve a z érintett állampolgárt egy ilyen lehetőség elől. Köszönöm. (20.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percben ismét Gusztos Péter képviselő úr kért szót. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Nem fogom kihasználni ezt a két percet, csak egyegy megjegyzésem len ne, már csak a vita kedvéért is az elhangzottakhoz. Az ajánlás 1. pontjában megfogalmazott módosító indítvánnyal szemben mi úgy látjuk, hogy a most javasolt definíció kifejezetten bővíti a jogellenes elkülönítés elleni fellépésnek a lehetőségét, és ezt obj ektívabbá és megalapozottabbá teszi, tehát segít azoknak, akik ilyen helyzetben, ilyen helyzet ellen fel szeretnének lépni. A 2. ponttal kapcsolatban pedig csak arra hívnám föl igen tisztelt Salamon képviselő úrnak a figyelmét, hogy a szöveg úgy fogalmaz, hogy az eljárásban való részvételével kapcsolatos költségek tekintetében terheli az előlegezési kötelezettség a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű felet. Tehát nem az eljárás valamennyi költségével kapcsolatban, hanem a saját magának az eljárásban való részvételével kapcsolatban. Természetesen ezt is lehetne vitatni, de azért ez egy nagy különbség ahhoz képest, mintha - ahogy a képviselő úr ezt nagyon helyesen mondta - mindenféle bizonyítás és bármi nélkül valamennyi költség a sérelmet szenvedett ellené rdekű felet terhelné. Fontos azt leszögezni, hogy nincs ilyen célja, és nem is ezt jelenti a benyújtott törvényjavaslatnak ez a passzusa. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Szabóné Müller Timea képviselő asszonynak, MSZP. DR. SZABÓNÉ MÜLLER TI MEA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatban módosító javaslattal éltem; több képviselőtársammal együtt hasonló tárgyú mód osító javaslatot adtunk be, amely a 11. §ban az esélyegyenlőségi program elfogadását a települési önkormányzatok részére nem választhatóvá, hanem kötelezővé teszi. Ezt a módosító javaslatot annak ellenére, hogy a kormány olyan indokok alapján, hogy ennyi idő alatt - a hatálybalépés 2007. január 1. - a települési önkormányzatok nem tudnak teljes egészében akár szakmailag, akár a költségvetésben felkészülni erre a feladatra, nem támogatta, mégis az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság telj es egyhangúsággal támogatta, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy ilyen esélyegyenlőségi programok
