Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1426 A megnövelt terméshozam tekintetében: az USAban például 1999ben 1,7 millió tonna kukoricát sikerült megmenteni a kukoricamoly károsító hatásától. A Föld jelenlegi népessége 2030ra megduplázódik, a biotechnológia a f enntartható fejlődés fontos alkotóeleme lehet. Számításaink szerint a biotechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően a növények terméshozama anélkül háromszorozható meg, hogy értékes erdőterületeket, természetes élőhelyeket kellene bevonni a termelésbe. A nö vényi géntechnológia alkalmazásának jövőbeni területei. A géntechnológia közreműködésével a jelenlegi előnyök mellett a jövőben számtalan új alkalmazási terület jelenhet meg, ami a mezőgazdasági potenciál - ez Magyarország egyik legnagyobb tőkéje - magasab b szinten való kihasználására ad lehetőséget. Példaképpen: növények termesztésével az ipar által hasznosítható kenő- és üzemanyagok és természetes alapú műanyagok állíthatók elő; különleges vegyületek, valamint más módszerekkel csak jóval drágábban és bony olultabban előállítható gyógyszerek termelhetők e tudományterület jóvoltából. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhányat ismertettem a jövőbeni előnyökből. Én úgy értékelem a kiadott kormányrendelet tervezetét, amit a minisztérium elkészített, és a bizottsági ülé s óta megtartott konzultációkat, hogy a konzultációk szellemében ezt a törvényt meg lehet és meg kell alkotni, és természetesen a kutatás jövőbeni eredményeire alapozva lehet majd később módosítani. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszö nöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, Fidesz. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Képviselő Úr! Néhány dologra muszáj reagálni, mert ez az egyoldalú kép maradna a GMtechnológiáról, amit itt volt szíves fölolvasni. El őször is: ma minőségi fajták nincsenek. A Föld népességére való hivatkozás furcsa, mert ezzel nem lehet növelni a termésátlagot, ez elég világos, a magyar fajtakísérletekből kiderült, hogy semmiféle többlettermést nem hoz. A Föld népességével az a baj, hog y a javak elosztása elképesztően egyenlőtlen. Egy etióp negyvenedrészét birtokolja a javaknak és az erőforrásoknak, mint egy svájci vagy egy amerikai. Tehát semmi köze ennek a technológiának a Föld népeinek éhezéséhez. A nemesítésre vonatkozóan, amikor azt mondja ez az érvelés, hogy ez nem más, mint egy hagyományos nemesítés: ez akkor lenne igaz, ha egy baktérium, a Bacillus thuringiensis képes lenne természetes viszonyok között életképes utódot létrehozni a növénnyel. Itt evolúciós lépcsőket lépünk át, ami nek nem tudjuk a hatását, se az ökológiai, se a humánegészségügyi kockázatait. Semmi köze ennek a hagyományos növénynemesítéshez, ott ilyen nem történhet meg, hogy baktérium kereszteződik növénnyel. (17.40) Csö kkenti a vegyszerfelhasználást. Elmondtam, igen, nem kell a Dipelt kipermetezni, viszont maga a növény 3000szeres dózisban termeli azt, ami bekerül az ökológiai rendszerbe. Ezek mindmind a Monsanto, a Sengent, a Pioneer cégek csúsztatásai - bocsánat, hog y ezt ilyen határozottan kell mondanom , és itt jelennek meg azok a tőkeérdekek, amelyekre volt szíves Kis Zoltán államtitkár úr, képviselő úr is utalni. Hatalmas tőke mozog ezen a terepen, és ennek a tőkének az érdekei mentén fogalmazódnak meg ezek a meg fogalmazások. Ha szabad, majd még mindegyikre reagálnék egyenként is, hogy véletlenül se maradjon a fejben az, amit itt Dudits Dénes és mások megfogalmaznak. Az amerikai nyugdíjalapok jelentős pénze a Monsanto részvényeiben fekszik, amennyire a részvényöss zetételét lehet tudni, továbbá kétmillió amerikai farmer sorsáról van szó, mert oly mértékben elszennyezték - éppen ezzel a kukoricával - a Cornbeltet, az Egyesült Államok és a világ egyik legtermékenyebb övezetét, hogy nem tudják fenntartani a GMmentes s tátusukat, nem tudnak
