Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
1408 Ez, kérem szépen, valakinek jó, a nagybirtokrendszer kialakulásának biztos, hogy jó, vagy az ennek a következménye, és ez inné t indul ki, itt le van vezetve, feketén fehéren az agrárgazdaságról szóló jelentésben, és ez nem egy szívderítő dolog. Én ezt a múlt évben is elmondtam, ez évben is, és ígérem, hogy a következő é vben is el fogom mondani, mert az a közös felelősségünk, hogy mi ennek az oka. Talán lehet ennek az is oka, hogy amikor az új forintot hozták 1946ban, akkor az agráriumban úgy lehetett elérni jövedelmet, hogy dupla mennyiséget kellett dolgozni, mint más á gazatokban. Ez ’46ban, az új forint megalkotásánál le van fektetve, és lehet, hogy ezt még ma sem nőttük ki. Lehet, hogy ha teljes jogú tagjai leszünk az Uniónak mint az agrárium szereplői, akkor kinőjük, de ma ez még itt van a nyakunkon természetesen. És ez ilyenkor fokozottan hátrányt okoz azoknak, azoknak a szereplőknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , akik egyébként kevesebb, pályázat útján elérhető támogatáshoz jutnak. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harr ach Péter) : Két percre kért szót Gőgös Zoltán államtitkár úr. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én nem mondtam azt tegnap, hogy mindenki csaló, adócsaló, aki ősterm elő. Én azt mondtam, hogy nem kívánjuk támogatni azokat az őstermelői igazolvánnyal rendelkezőket, akiknek semmi közük az agrárágazathoz, az igazolványt csak adóelkerülésre használják. Pontosan fogalmazzunk, meg lehet nézni a jegyzőkönyvben, hogy mit mondt am! A másik: a keresetekről beszélt a képviselő úr. Itt van nálam az Agrárgazdasági statisztikai zsebkönyv, most itt párat szétosztottam, de majd még fogok minden képviselő úrnak juttatni belőle. A jövedelmeknél azért azt is meg kell nézni, honnan indultun k: 2001ben 72 116 forint volt a mezőgazdaságban a vadgazdálkodási, erdőgazdasági, halászati átlag bruttó kereset, ez 2005ben 102 796 forint. Ez nettóban még nagyobb differenciát jelent: 48 726ról indultunk és 76 354 lett, és az elmúlt évben 10 százalékk al növekedett nettóban, tehát 2004 és 2005 között, képviselő úr. Úgyhogy ha arról beszélünk, hogy alacsony jövedelem, akkor nézzük már meg, hogy honnan indultunk 2001től! Akkor is a nemzetgazdasági átlag pontosan ugyanennyi volt, tehát nem történt semmi. Az nagyon szomorú, hogy nem történt semmi, de hogy a pozíció nem romlott, az egyértelmű, és azért nettóban ez közel 30 százalékos növekedést jelent ebben a pár évben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kékkői Zo ltán felszólalása következik. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló agrárjelentésből tételesen bizonyítható, hogy az Európai Unióban jell emző, a hagyományos mezőgazdaság szerepének az ökoszociális piacgazdasági modellhez jobban illeszkedő, multifunkcionális agrárgazdaságra történő kibővítésének nálunk sajnos a jelei sem mutatkoznak még 2005ben sem. Nemhogy multifunkcionalitás, de még a hag yományos mezőgazdaságnak a nemzetgazdaságon belüli aránya is tovább csökken. Ez a csökkenés tükröződik a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, amelynek volumenindexe 7,6 százalékkal marad el a 2004. évitől, de ugyancsak csökkenés mondható el az agrárfogl alkoztatás tekintetében is: a mezőgazdaságban 5,3 százalékkal kevesebbet foglalkoztattak, mint az előző évben. A hagyományos termékpályák összhangja tovább torzult 2005ben: a feldolgozóipar termelése 4,4 százalékkal maradt el az előző évitől - a 7. tábláb an látható , míg az állattenyésztés teljesítménye 1,7 százalékkal, a növénytermesztés pedig 17 százalékkal csökkent. Az állattenyésztési ágazat
